Rohanok utánad, szemben a széllel,
Megfognám kezed, de elragad az éjjel.
Keresem arcod, keresem hangod,
De csak az éjjeli sötétséggel vívom a harcot...

-----------------------------------------------------

Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,
Hallgat még felőled benn a lélek,
Mély fátylat von köréd, csendesen,
S még nem tudom, hogy neked mennyit érek.

-----------------------------------------------------

Kezem feléd nyújtom, szívem Neked adom,
Melyet vissza soha nem kérek.
Szeress egy életen át, úgy mint én téged,
Akkor is, ha megöregszünk, és akkor is ha már nem élek...

Egy koldus az utcán kezemhez ért,
Reszkető kezével valami kért.
Láttam, hogy csalódott és boldogtalan,
Nem volt egy fillérem sem, szégyelltem magam.
Álltam, s néztem könnyes szemét,
Megfogtam öreg, remegő kezét:
-Bácsikám, én is ide jutok,
Hisz a szívemben én is csak egy koldus vagyok!

Amikor szeretnél, de nem szeret senki
Amikor gyűlölsz már egyedül lenni
Amikor kitörnél, de nem enged az átok,
Szólíts csak nevemen, s én eljövök, meglátod!

------------------------------------------------------

Addig szép életed, amíg te akarod.
A boldogsághoz mindig legyen akaratod!
Tégy fogadalmat, hogy szomorú sosem leszel,
Ezt akkor se feledd, ha egyedül leszel!
Hisz annyi minden történik veled:
Megszülettél, felnősz, s öreg leszel.
De ne várd a csodát, mert nincs,
Élj inkább a mának, mert az élet nagy kincs.

-----------------------------------------------------

Ha fáj a szíved, s teher az élet,
Gondolj azokra, akik szeretnek téged.
A rózsa elhervad, s a szív is feled,
De soha nem azt, akit igazán szeret!

-----------------------------------------------------

Kezdd el ott, ahol mindig abbahagytad,
Indulj el onnan, ahol mindig megálltál,
Lépj túl azon, ahová eljutottál,
Mozdítsd ki a világot onnan, ahol most áll!

----------------------------------------------------

Ha megfoghatnék egy szivárványt, megtenném!
Csak Neked, hogy szépségét megoszthassam Veled.
Azokon a napokon, mikor egyedül érzed Magad,
Építenék egy hegyet, ami csak a TIÉD lenne.
Egy hely a kikapcsolódásra, egy hely egyedül lenni.
Ha gondjaid a kezembe tarthatnám,
A tengerbe szórnám őket!

----------------------------------------------------

Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok.
Néma barátod, rabszolgád vagyok.
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád.
És nem akar lenni csak általad,
Csak az árnyéka annak, ami vagy.

- Ha egy nap úgy érzed, sírnod kell... hívj ENGEM! Nem ígérem, hogy meg foglak nevettetni... de sírhatok VELED!
-Ha egy nap el akarsz futni... ne félj ENGEM hívni, Nem ígérem, hogy megkérlek, állj meg... de futhatok VELED!
- Holnap, ha senkit sem akarsz hallgatni... hívj ENGEM, ígérem VELED leszek... ígérem nagyon csendben!
-De ha egy nap hívsz... és nincs válasz... gyere gyorsan, látogass meg... lehet, hogy NEKEM van RÁD szükségem!!

Oly furcsák vagyunk mi emberek
A lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük boldog talán
S irigykedünk egy-egy vidám szaván.
Azt hisszük, ha a szeme ragyog,
Gondolatai tiszták, s szabadok.
S nem vesszük észre, dehogy vesszük észre
Ha könnyek égnek csillogó szemébe.
Különösek vagyunk mi emberek
A lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Hisz ha sírunk is mindig nevetünk.

Küzdöttél, de már nem lehet,
Csend ölel át és szeretet.
Csak az hal meg, kit felednek,
Örökké él, kit igazán szeretnek.

--------------------------------------

Fájdalomtól remeg a szíved,
Úgy érzed, hogy véged
Sírni tudnál, de nincs több könnyed
Ezt az érzést nem mulasztják évek.

--------------------------------------

Ráborul a sírra, zokogva, sírva,
A gyermekét ő egyre csak hívja.
A fejfát szorosan átkarolja,
Mint gyermekét, úgy csókolja.

--------------------------------------

Kinek nem fedi gyermekét sírhalom,
Nem tudja mi az igazi fájdalom.

-------------------------------------

Ha emlegettek, köztetek leszek
De fáj, ha látom könnyetek.
Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,
Emlékem így áldás lesz rajtatok.

-------------------------------------

Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Olyan egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.

-------------------------------------

"Mikor a lelkemet roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul átölelt az Isten."

-------------------------------------

Mindig itt leszel,
A szívem átölel,
Amíg élem az életem!
Te mindig elkísérsz,
És mindig bennem élsz,
Mindig itt élsz majd velem!