Hetek óta ezen jár az eszem.A történtek óta képtelen vagyok a kommunikációra, az evésre, a mosolygásra.Megszünt minden ami én voltam.
Olyan volt az elmúlt időszak mint egy hullámvasút.Azzal a tudattal élni, hogy bármikor bárhol jöhet egy autó amiből már nem szállok ki élve....senkinek nem kívánom.
Sokat hibáztam.Ezeknek eddig is tudatában voltam, de csak most értettem meg, hogy mekkorát.
Egy nagyon súlyos tévedés kellett ahhoz, hogy felébredjek.Bárcsak mindent jóvá tehetnék, de tudom, hogy a nagy részét már nem lehet.
Néhány napja megszünt a magán életem is.Minden telefonszámot, minden sms-t e-mailt, fényképet, jegyzetet, emléket, múltat ismerőst, családot és kapcsolatokat feltörtek.Tudják mikor hol vagyok.
Nem tehetek semmit.Hibáztam.Igen.Hatalmasakat és sokszor, de most nem!
Már nem tehetek semmit.Várok.
Azt hittem ilyen nem létezik igazából és ha bárki elmesélné egy szavát se hinném el, de mégis igaz.
Rosszabb minden rémálomnál.Nem tudom, hogy 1 órám van még vagy 10 évem, de ők már tudják.
Döntöttek az életemről és én már nem tehetek semmit.
Próbálok nem félni.Próbálok rá felkészülni.
Vajon fel tud e bárki készülni arra, hogy megfogják ölni?
Így élni a megszokott életet, hogy senki semmit ne vegyen észre...hogy tudnám erre a hozzám közelállókat felkészíteni úgy hogy ne tudjanak semmit?
Azon gondolkoztam, hogy ha van még rá időm elmondanám valakinek, hogy hogyan jutottam idáig.Így még túl sok titkot kéne magammal vinnem és legalább az megnyugvás lenne, ha már vége ennek az egésznek legalább utólag ismerjenek, hogy ki is voltam.
Normális életet akartam.Gyereket, családot.Boldog akartam lenni.Mint mindenki.
Most már ezekre nem maradt időm...

Hétfő éjjel újra volt szerencsém a mennyei örömök kapuján belépni.
Nem emlékszem olyan férfira akit ennyire kívántam volna és akitől ennyire nem tudtam volna szexuálisan szabadulni.A gond az hogy nős és két pici gyereke meg felesége van.Olyan vele szeretkezni mint ha meghaltam volna és a mennyben lennék..
Ímádom a lopott éjszakáink hangulatát..
Belépünk a hotelszobába (az utóbbiidőben a portés már csak mosolyog ha meglát minket és mindig ugyan azt a szobát adja) és egymásnak esünk...eddig valamelyikünknek mindig sikerült a másikat vissza fogni addig amíg megisszuk az első pohár pezsgőt és felszívjuk azn első cswík kokaint.Mire a pohár félig kiürül már egyikünkön sincs ruha csak ülünk és beszélgetünk...aztán nem bírjuk tovább....óránként megállunk pihenni..még egy csík még egy pohár és újra és újra és újra....ez így megy nem ritkán 6-8 órán keresztül.Közben elfogy a pezsgő, elfogy a kokain és elfogy az erőnk ahogy már csak feküdni tudunk egymás karjaiban de még mindig nem tudjuk elereszteni egymást és jönnek a csókok kifulladásig...egyikünknek sem akaródzik elindulni, de aztán a behúzott függöny mögött már látszik hogy világosodik.Zuhanyozás újjabb csókok és ígéretek, hogy hamarosan újra együtt leszünk és már be is sorolt az autó a reggeli ébredező városi forgalomba.Fél órával később már az ágyamban fekszem.Fáradtan, zsibbadtan, kielégülten és mosolyogva...és igyekszem nem gondolni rá hogy egy óra múlva kelnem kell és az egész nap rohanással és munkával fog telni és talán egy hét is eltelik mire megint hallhatom a hangját.
Másnap este
Másik autó másik élet.Egy régi élet.Fáradt vagyok, de elütöm azzal, hogy buliztam.Szaguldok át a városon és közben önkéntelenül is a mellemhez nyúlok.
-Mi történt?-kérdezi.
-Semmi csak fáj a mellem-válaszolok neki.
Miközben alig várom hogy a következő ágyba kerüljek és alhassak egy jót magamban elmosolyodom.
Nem is tudom hogy a szívem szúr e egy csöppet a fáradtságtól vagy a mellem ami még mindig magán hordozza az előző éjszaka nyomait.Ilyen egy tökéletes éjszaka.Nem tudom hogy a szívem vagy a mellem fáj e jobban, közben hagyom hogy a régi életem luxus körülményei és résztvevője beleolvadjanak az éjszakámba.Lassan elalszom egy másik férfi karjaiban.Erre van szükségem most.
Két életem van és közben vágyom arra, hogy valamelyik kitöltse az egész lényemet, de ez már nem fog megtöerténni.
Várom hogy jöjjön valaki addig pedig enyém minden éjszaka!

Nem írunk le neveket dátumokat helyeket.Ezt is meg tanultam.Tehát az igazi neve maradjon titokban.Én úgy fogom hívni Bence.
Szerintem az utóbbi fél évben nem volt nap hogy legalább egyszer eszembe ne jutott volna...
Van egy hely ami más mint a többi.Mások az emberek, mások a törvények, más az idő.
Más számít normálisnak mint általában.Könnyű hibázni.
Ha itt hibázol nem büntetnek, vagy legalábbis nem súlyosan de megjegyzik és onnantól kezdve nincs lehetőséged elfeledtetni a botlásodat még akkor sem ha csak egyszer forfdul elő.Erre szükség is van hogy ez világ így működhessen.
Talán 3-4 éve láttam először.Az első és utolsó botlásomkor.
Hihetetlen hogy hova jutottam ennyi idő alatt.Mennyi minden történt, változott és tűnt el az életemből.
Az első alaklom után valahogy Bence is olyan volt mint a többi.Az arcára emlékeztem, de nem érdekelt különösebben.Nem mondanám hogy egy kimondottan jó pasi.Nem az.De aki egy kicsit fogékony azokra a férfias tulajdonságokra amiket én keresek és kerestem akkor hátrahőköl tőle ha egyszer csak picit is közelebb ér hozzá.
Lehet hogy elejétől éreztem..bár nem hiszem.Az is lehet hogy ő is változott akár csak én.Egyre erősebben vonzott.Kíváncsi voltam.Mostanra a kíváncsiságom egy olyan erős vágynak adta át a helyét ami velem soha nem történt.Gyenge akarok lenni, sírni akarok, hogy megvígasztaljon, de érezni akarom az erejét is amikor a két akarat összecsap és már előre izgatott vagyok.Le fog győzni.Ha valaki ezt eléri annak a kezébe adhatom magam.
Sajnos mire erre rá jöttem pont elkéstem.Valki megelőzött, de nagyon bízom abban, hogy előbb utóbb véget is ér.
Érdekes módon nekem már az első alakalmaktól kezdve fontos volt hogy mit látnak az emberek ha rám néznek.Elég volt, hogy láttam, hogy mi a gyenge emberek sorsa.Akor döntöttem el hogy nem pusztán erős, a legerősebb akarok lenni.Meg kell tanulnom irányítani az embereket, vagy legalább elhitetni velük hogy képes vagyok irányítani őket.
Ott ugyan olyan voltam mint ők.Egy dolgot kivéve.Soha nem hajoltam meg semmilyen értelemben.Nem mindig volt könnyű.
Ahogy egyre többet járt a Bence a fejemben elő jöttek a félelemek.Látom kívülről ezt a helyet és az itteni embereket és sokszor nem teszek különbséget köztük ha bármilyen klisébe belegyömöszölhetők.Mi van ha engem ő és ők pont olyannak látnak mint a többit?De miért látnának másnak?Tudja e egyáltalán hogy ki vagyok?
Husky a barátja néhány hónapja már állandó szolgálatot teljesített nálam.Szimpla hobby vadászat volt.Még csak az se.Egyik nap eldöntöttem hogy kell.
Egy hétig nem tudtam megszerezni a számát ezért szombat reggel felkeltem és lementem hozzá.
A párbeszéd valahogy így zajlott:
-Szia
-Jó reggelt!
-Mit csinálsz ha itt végeztél?
-Hát...még nem tudom...miért?
-Jó.Azért mert jösz hozzám.Itt a számom ha végeztél hívj fel és megmondom merre gyere.
-De le kéne fürdenem meg alaudnom is kéne egy kicsit....
-Kapsz szépen törülközőt és majd alhatsz nálam.Elférsz.Na megyek haza reggelizni.Hívj ha végeztél.
-ok
Így "jöttünk össze".Érdekes nem?!Azóta megkedveltem.Kiszámítható, egyszerű, nincs útban.
Az hogy a későbbiekben pont őt fogom megkérni hogy közvetítsen a Bencének csak vicc szinten merült fel, pedig az lett a vége.

Persze mindig megfogadom hogy nem mászkálok le fel hanem mint a többi jól nevelt kislány vagy a baráti tarsaságommal vagy egy konkrét emberrel mozgok a nap nagy részében de nem megy.Sokszor beszélgetni is nehéz a csajokkkal.Nekik igényük az hogy össze kapaszkodjanak és mindent megvitassanak enegem ez az őrületbe kerget.Önállóan szeretek mozogni és nem bírok sokáig bájcsevegni egy buliban,bár megjegyzem máshol sem.Szeretek magamban lenni a tömegben és így volt ez most is, bár annyi embert ismerek hogy szinte sosem voltam társaság nélkül, de legalább nem csak azzal az 5 emberrel kell eltöltenem az időt akikkel érkeztem.Dokk nem volt valami jó most.Már nem találom a helyem néha egy egy ilyen bulin.Semmi kihívás nincs.Nincs olyan férfi aki ellenfél lenne minden szempontból.Akikért a nyálamat csorgattam 2 éve most a kutyáim.Nem csak itt máshol is ez a gondom és éppen ezért ha olyan pasival találkozom aki kicsit is eltér ettől azt nem hagyom futni.
Ezért járok oda szerintem az utóbbi hónapokban minden hétvégén.Hogy Őt lássam.Nem ismerem.Nem beszéltem vele.Nem tudok róla semmit.
De megfogott.Mint amikor a vadászkutya szagot fog...hát kb. úgy.Az elmúlt 2-3 évben majdnem rendszeresen láttam de most ősszel valami átfordult és nem hagy nyugodni.Iszonyatosan sok emberrel beszéltem, találkoztam, ismerkedtem,flörtöltem, veszekedtem, buliztam és tudom milyenek.Elég néhány mondat de főleg a gesztusaik.Ahogy viselkednek és amiről a testük árulkodik.A 100ból 99 megtörhető.
Nem tudom miért gondolom hogy ő nem de egyszerűen ezt érzem.Nagyon ritkán érzem azt hogy valaki erősebb nálam és sokszor még így is tévedek, de ő erősebb.Tudom.Meg van benne az ami ahhoz szükséges hogy gyenge lehessek.
Nem tudom milyen a természete.Nem tudom hogyan reagál a dolgokra, de azt tudom hogy nekem szükségem van rá.Hogy miből jöttem rá?
Nos.Talán abból, hogy soha nem adja ki magát.Nincsenek kilengések.Nem gyenge és nem esendő senki felé akit nem ismer.Pont mint én.Ez az egyik legfontosabb legalábbis az utóbbi időben azzá vált.Senki ne tudja hogy ki vagyok pontosan mert így nem tudják mi a gyenge pontom.
Tud küzdeni.Mint Én.
Megfigyel jelen van de nem vesz részt semmiben.
Néha nagyon ritkán beláttam mögé.Furcsa de csak egy ember van tisztában azzal, hogy milyen nehéz nekem olyan embert találni aki mindenben legalább egyenrangú.Ő felismerte hogy úgy gondolkozom és cselekszem mint egy kemény férfi.Csak neki tűnt volna fel hogy esetleg valami nincs rendben?Férfiak között mozgok így részben nehezebb részben könnyebb.Közel vagyok hozzájuk, de mivel ugyan azokkal az eszközökkel játszom néha nehéz úgy tekintenem magamra mint egy törékeny nőre.Két út volt.Vagy hagyom magam és gyenge leszek de akkor gyenge leszek mindenkinek mint a legtöbb nő vagy erős leszek.
Erős lettem.Erősebb mint a többi nő és erősebb lettem sok férfinál is.Úgy is mondhatnám a döntő többségénél.
Az életem úgy épül fel hogy fokozatosan erre a szerepre készít fel, de nem értem hogy miért?
Miért lettem ennyire más mint a többi?Kőkemény volt elérni, hogy az én külsőmmel és termetemmel erősebbnek tűnjek mint ők de sikerült.Egyszer majd leírom az állomásait is.
Tehát ott tartottunk hogy Ő.Látom.Érzem.

Tegnap előtt csak félig kóstoltam bele a buliba aztán mentem át a dilishez meg pénteken amúgy is dolgoztam.Hála a megfolyt szőkítőnek ingyenesen be lettem szárítva csütörtökön így naná hogy még pénteken is jó volt a hajam.Az idegeskedés tegnap tehát péntek délután azzal kezdődött hogy megint beidéztek a Markóba tárgyalásra.A levelet mindenesetre bevágtam a táskámba ha bármi van nehogy gáz legyen.Mondanom se kell hogy a Play mate partyn majdnem elaludtam.