<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<?xml-stylesheet href="http://www.bloblo.hu/rss/rss20.xsl" type="text/xsl"?>

<!-- generator="boastMachine v3.1" -->
<rss version="2.0">
 <channel>
	<title>AniOne</title>
	<link>http://www.bloblo.hu/AniOne.php</link>
	<description></description>
	<language>en</language>
	<docs>http://backend.userland.com/rss092</docs>
	<pubDate>Hétfő, 15 Már 2010 01:08:07 +0000</pubDate>
	<managingEditor>admin@bloblo.hu</managingEditor>
	<webMaster>admin@bloblo.hu</webMaster>
    <item>
      <title><![CDATA[Az elsőről]]></title>
      <description><![CDATA[A legfurább: Schumi szürkében
A legszebb: a Lotus festése, ez nem is lehet kérdés
A legjobb szponzor: Lada, a Renault oldalára festve
A legjobb sisak: Burnóé, persze (tudom, hogy már a GP2-ben is ezzel versenyzett)
A legrosszabb a közvetítésben: amikor a riporterek kiejtették a szájukon azt a nevet, amit nem kellett volna. Nagyon reméltem, hogy kihagyják, elfelejtik, ahogy túlllépett rajta minden és mindenki a bokszutcában, de sajnos nem maradt el. Csak fájt. 
A legmegszokottabb: Palik László mit sem változott, nagy szakértőként mindent elmondott, amit Gyula már elmesélt a tegnapi időmérőn
A leggázabb csapatnév: BMW Sauber Ferrari
A legidegesítőbb: elismerem a futam előtt a szakértők elbeszéléseinek szükségességét, főleg az új idény - és ezzel egy rakat változás &#8211; ürügyén, de inkább a régi világbajnok autók felvonulását néztem volna
Ami leginkább hiányzott: mintha nem szólt volna róla senki, hogy kerek jubileum van, mert 1950 óta rendeznek Forma-1-es világbajnokságokat, arról meg pláne, hogy emiatt az idénynyitó futamra az összes élő világbajnokot meghívták. Szívesen láttam volna őket. (Tudtommal Piquet és Räikkönen kivételével mindegyikük el is ment. Hogy ők miért nem, azt nem kell nagyon részleteznem annak, aki figyelemmel kísérte az elmúlt évek eseményeit).
Az eredményben a leginkább tetszett: sajnos ilyen nem volt
Az eredményben a leginkább nem tetszett: az első három
Akit a legjobban sajnáltam: egyértelműen Vettel
Palik legdurvább beszólása: &#8222;Ott a spájzból előkerült egy jobb hátsó&#8221; &#8211; Petrov hosszúra nyúlt kerékcseréjénél 
A legjobb, kissé nosztalgikus dolog: Kubica futott egy leggyorsabb kört
A legbiztosabb: Kimi nem hívta fel Alonsót az első ferraris győzelme alkalmából. És Massát sem. Ahogy Hamiltont sem. Esetleg Vettelt, hogy megkérdezze, hogy ért véget a futam. Különbségek, ugye...

<img src="http://www.bloblo.hu/smilies/14.gif" alt="14" /> ]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12069/Az-elsrl</link>
      <pubDate>Vasárnap, 14 Már 2010 16:25:16 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12069/Az-elsrl#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Apa, kezdődik!]]></title>
      <description><![CDATA[Jó, persze, tudom, hogy itt az ideje, és ennek rendje-módja szerint kezdődik is, és már azt is eldöntöttem, hogy nézem, pedig igazából dühös vagyok az egészre, és emiatt nem érdekel, de valami ott belül a tévé elé húz, valami, amiről nem tehetek, amit nem tudok zabolázni, aminek nem tudok parancsolni, ami automatikusan, belső óraként ébreszt akár hajnali negyed négykor, vagy éppen ébren tart késő estig. Ennek az érzésnek nincs neve, csak van, bár körülírható és meghatározható, ott tanyázik mélyen a zsigereimben, ott áll lesben az idegvégződéseimnél, mert ott érzem bent, ahol az örömet, a fájdalmat, az igényt a szeretetre vagy az elégedettséget. Az agyam ugyanúgy jelez, mintha fáznék, éhes vagy álmos lennék. 
Akkor is jön, ha most nem várom, sőt, egyáltalán nem akarom, hogy jöjjön, de az érzés, ez a belső megszokás visszahúz a mocsárba, éppúgy, mint egy véget ért kapcsolat, amit már rég lezártál, de évek múlva is utánad köszön a mindennapokban, mint Juhász Gyula Anna örökében minden mozdulat és tett. Az értheti ezt, aki abba akarja hagyni az ivást vagy le akar szokni a játékgépről, aki tudja, hogy hiába minden észérv, tényező és fájdalom, mert a keze a palack után kutat és a lába magától indul a játékterembe, ó, tudom, mit éreznek, ezt érzem én is. Mennék, elszakadnék, szabadulnék, de nem megy, minden erőfeszítésem ellenére sem. Szilárdan eltökéltem, hogy hátat fordítok neki, nem is foglalkozom vele, és ezt ezidáig be is tudtam tartani, könnyedén, simán, sőt, sokkal simábban, mint azt tavaly december elején hittem. Megpróbáltam fenntartani ezt a nemtőrödöm hozzáállást, de nem ment, mert szembe jön, mint egy tornádó, könnyedén megforgat és elsöpör, mert erősebb nálam, és végül legyőzött. Újra. Mert megint itt vannak ezek a fránya vasárnapok, amik miatt újfent alkalmazkodni fog az egész környezetem, a családom, a barátaim, mert némely vasárnap idén is más lesz, mint a többi.

Jön, kezdődik, nézem és velem lesz &#8211; de már sosem lesz az, mint régen. ]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12052/Apa-kezddik</link>
      <pubDate>Péntek, 12 Már 2010 20:04:23 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12052/Apa-kezddik#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[A szőke ciklon]]></title>
      <description><![CDATA[Az ilyen fejezetcímekért kezdtem el Rejtő Jenőt olvasni, és teszem azt a mai napig. Most Evelyn és a Buddha szobor történetén kacarászom, sokadszorra. 

&quot;Egy milliomos örökre leteszi a csirizesvödröt. Végrendelkezik vagyonáról, amelyet könnyű megtalálni. Itt kell lennie valahol a Földön. Az igazgató beszámol egy fegyencről, aki 190 cm magas, régi sebhely rútítja el az orrát, és feltételezhető, hogy nem aludt. Ez baj. A falnak is fülei vannak, Eddy Rancing személyében. Terve a következő: kirabolja a lányt, hogy gazdaggá tegye. Elrohan.&quot;

&quot;Evelyn kénytelen indiszkréciót elkövetni. Huzat van, majd lövöldözés lesz, és végül sok embert elvisz a razzia. Mindenkit üldöznek, és mindenki üldöz mindenkit. A rablók kartellba mennek, majd a &quot;Babkirály&quot;-kocsmába. A trópusi vihar elsodor egy bankettet, és az ünnepelt hosszú autótúrára indul, frakkban.&quot;

&quot;(&#8230<img src="http://www.bloblo.hu/smilies/icon_wink.gif" alt=";)" /> Aki utoljára nevet, az a neszesszer. Visszalő és talál. Párbaj után a felek kibékülnek, és már csak a vendéglős házikabátja felől kell intézkedni. Evelyn megbocsát. Mr. Bradford föllel issza a kávét, azonban gondosan leszűri a tanulságot. Így megtudjuk, hogy életünk voltaképpen milyen.&quot;]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12013/A-szke-ciklon</link>
      <pubDate>Csütörtök, 04 Már 2010 11:30:28 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/12013/A-szke-ciklon#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Kánikula]]></title>
      <description><![CDATA[Csak egy apró adalék a hőségről, ami szinte minden hétköznapon (értsd: munkával töltött hétköznapon) gyötör minket: ma este, amikor hazaértem, kikapcsoltam a nyakláncom kapcsát, a nyaklánc pedig úgy odatapadt a bőrömhöz, hogy még hosszú percekig (minden mozgásom és hajlongásom ellenére) a nyakamon maradt. De látszik, hogy a világ a felmelegedés felé tart, sőt, ezt már Svájcban is tudják és bőszen dolgozni is kezdtek az ügyön:
http://index.hu/tudomany/brittudosok/2009/07/20/feltalaltak_a_csokit_ami_nem_olvad/]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10569/Knikula</link>
      <pubDate>Kedd, 21 Júl 2009 22:22:03 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10569/Knikula#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Valami véget ér]]></title>
      <description><![CDATA[Egyszerűen muszáj közreadnom ezt a költeményt, mert napok óta ott motoszkál az agyam egy hátsó zugában, ráadásul igaz minden szava és tényleg gyöngyörű.

Gyóni Géza: Nem bánat az

Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved, 
Ha már tied volt, s akkor elveszíted. 
Nem bánat az, ha csókolt már az ajka 
S most más csüng édes szédülésben rajta. 

Ha boldog órák, pásztorórák képe 
Kísér a puszta, magányos sötétbe, 
Mint téli kertbe a színes tavasz - 
Nem bánat az. 

De az a bánat, ha kezét se fogtad, 
Álmodba jött csak csodának, titoknak. 
Ha úgy szóltál csak hozzá imádságba, 
Dalos fohászba, kérve, sírva, vágyva. 

Tied se volt s már életedhez kötve, 
És akkor, érzed, elveszett örökre, 
És nem lesz fénye többet éjszakádnak: 
Az a bánat. ]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10280/Valami-vget-r</link>
      <pubDate>Kedd, 09 Jún 2009 09:27:40 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10280/Valami-vget-r#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Hajrá Massimo Busacca!]]></title>
      <description><![CDATA[Gondban vagyok. Két igazán nagy csapat játssza ma este a Bajnokok Ligája döntőjét, egy biztosan nagyon érdekes, remélhetőleg gólgazdag és látványos futballt felvonultató meccsen. Sajnos egyik csapatot sem szeretem igazán (igyekszem árnyaltan fogalmazni, nehogy egy drukkert legmélyebb érzéseiben bántsak meg). Namármost, aki szereti a foci, vagy tulajdonképpen bármilyen sportot, nagyon jól tudja, hogy szurkolás nélkül mérkőzést nézni olyan, mint amikor gyermekkorodban csak bokáig mehettél bele a Balatonba, mert drága szüleid szerint a 23 fokos víz neked még túl hideg. Vagyis bemehettél, de minek. Én egyébként is szeretek kötődni valamelyik csapathoz, és ez a legtöbbször könnyen is megy, mert egy drukker által megszokott futballbajnokságban (nálam: Bundesliga) van egy nagy, esetleg hozzá pár kisebb kedvenc, van, ahol az ember utálja az edzőt/kapust, vagy van az a csapat, ahová kedvence igazolt &#8211; ezek mind rendelkeznek valamilyen érzelmi töltéssel. Sorolhatnám a példáimat napestig, hogy miért nem kedvelem a Werder Brement (egy bizonyos 1992-es meccs óta), vagy miért szimpatikus a Bayer Leverkusen csapata (Toni Kroos miatt, ha valakinek mond ez a név valamit). Ha más nincs, hát a játékvezetőnek szorítok, mert én már csak ilyen fura drukker vagyok, hogy hiszek abban, hogy egy bíró minden meccsen tudása legjavát nyújtja, esze ágában sincs valamelyik csapatot segíteni, még akkor sem, ha zsenge gyermekkorában minden második héten az ő lelátójukon ült, és az akkor aktuális, ott játszó kedvenc nevét ordítozta. De ez egy külön bejegyzés témája lehetne. Mint ahogy az is, amikor nem drukker embertársaimnak elmondom, mi alapján válogat az ember magának kedvenceket. 
Ma azért vagyok gondban, mert két olyan csapat játszik, akikhez nagyon nehéz kötődést találnom, ellenszenvet viszont nagyon könnyű. Munkába jövet a metrón azon filóztam, kit lehetne mégis favorizálni, legalább egy kicsit, hogy kissé feldobjam a ma esti 90 (120) percet. Most ünnepélyesen közreadom az eredményt.  ..]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10201/Hajr-Massimo-Busacca</link>
      <pubDate>Szerda, 27 Máj 2009 12:34:12 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10201/Hajr-Massimo-Busacca#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Egy örök szerelem és pár futó kaland]]></title>
      <description><![CDATA[Jó, nem tagadom, beleszerettem Münchenbe, úgy, ahogy eddig még egyetlen városba sem - első látásra és menthetetlenül. Komolyan, talán Velence volt még rám ilyen hatással, persze ott a szokatlanság és a sok víz körös-körül nagyon nagyot dobott a turisztikai dolgokon (amiből egyébként jelentősen visszavett a rengeteg galamb és a rengeteg turista). München másként gyönyörű, de megfogalmazni nem tudom, miben, mert az érzések és benyomások baromira szubjektívek, az viszont biztos, hogy tényleg a legélhetőbb város azok közül, amikben eddig megfordultam. Ráadásul napok óta a barátok-ismerősök a zanzás listámmal piszkálnak, kérdezgetnek Münchenről, ömlengenek a saját csodás élményeikről és emlékeikről, emailt írnak, hogy az milyen klassz hely, rendesen kihúzva a lábam alól a talajt, mert bizony nagyon szeretnék még ott lenni egy kicsit. Ott mélyen biztos voltam abban, hogy nagyon fogom szeretni a bajor fővárost, túl sok volt a pozitívum és a jó érzés, ami eddig is odakapcsolt, de ilyen mérvű fellángolásra nem számítottam. 
És akkor még nem jártam Prágában, ahol hasonló fellobbanás várható, amint beteszem a lábam a cseh fővárosba, mert a képeken imádom a várost, a színeit és a hangulatát; nem is beszélve az imádott Helsinkiről, amire már most elfogytak a jelzőim - pedig a finn határt sem léptem még át sosem -, de aminek láttán azonnal lúdbőrös lesz a karom és valami édes melegség járja át a szívem környékét, megmagyarázhatatlanul. 
De ha őszinte akarok lenni (és miért ne akarnék), az én szívem egy másik városé, ahonnan remélem soha, semmikor, semmiért nem kell majd elmennem, maximum hosszabb-rövidebb időre, szabad akaratomból. Erről a városról írtak már sokan és sokat, reggelig másolhatnám a szebbnél szebb jelzőket és mondatokat, verseket és novellákat, de ami az én szívemben volt, van és lesz, azt talán József Attila fogalmazta meg a legszebben:

&quot;Tudod-e,
milyen öntudat kopár öröme
húz-vonz, hogy e táj nem enged és
miféle gazdag szenvedés
taszít ide?
Anyjához tér  ..]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10103/Egy-rk-szerelem-s-pr-fut-kaland</link>
      <pubDate>Csütörtök, 14 Máj 2009 19:10:57 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10103/Egy-rk-szerelem-s-pr-fut-kaland#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Összeesküvés-elméletek]]></title>
      <description><![CDATA[Ebben az esős hűvösben semmi kedvem dolgozni. 
Nem értem, hogy a fejlett XXI. században, amikor a művelt világ már több mint 65 éve rendelkezik a tudással és a technikával, ami képes láthatatlanná tenni és eltüntetni egy 1300 tonna vízkiszorítású, csúcsfelszereltségű hadihajót (lásd Philadelphia-kísérlet), eltitkolni több tucat UFO lezuhanását és a kis zöld emberek létét (lásd: Roosewelt-incidens és 51-es körzet), vagy ami képes volt kivitelezni azt a nagy méretű csalássorozatot, ami szerint az ifjú Paul MacCartney már a hatvanas években elhunyt közlekedési balesetben (lásd: Torrente del Bosque: Összeesküvés-elméletek c. könyv), ha van már világméretű árnyékkormány, és többen vannak, akik tagjai olyan titkos társaságoknak, akik tudják, hol van a nemzet aranya és/vagy Atlantisz, és mi történt igazából Jézussal, illetve mi folyik valójában a Bermuda háromszögben, és hol van Mammose fáraó sírkamrája, szóval ha mindez a tudás és ismeretanyag a rendelkezésünkre áll, akkor miért nem találtak még fel egy olyan cukorkát, ami feléleszt és mindehhez meghozza a munkakedvet? (Tudom, van már ilyen, koffeinnak hívják, de sajnos attól nem válok kellően ügybuzgóvá, plusz sosem kávézom, a filteres teában meg kevés van).
Ha már összeesküvések, még nem is beszéltem olyan közkedvelt témákról, mint a TWA 800 pusztulása; Diana, MM, Bruce Lee és Elvis halála (<img src="http://www.bloblo.hu/smilies/89.gif" alt="?)" />); és persze a talán legtöbbször lerágott csont, a szeptember 11-i terrortámadás előzményei és utóhangjai (lásd a Fahrenheit 911 című filmet). 
Igazából semmi bajom, csak túl sok összeesküvés-elméletet olvastam az elmúlt időkben. Amíg visszatérek a valódi énembe a tudathasadásom után, olvasgassatok Ti is ilyesmiket, például itt: http://konteo.blog.hu 
Sima olvasgatás nem okoz függőséget, de nehogy azt tegyétek, amit én, vagyis hogy a kommentekben látható linkekre kattingtattok, ott újra olvasgattok valami érdekeset/hihetőt/hihetetlent/szokatlant/felkavarót, és onnan továbbmentek a következő oldalra, hol ugyanez következik..., m ..]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10101/sszeeskvselmletek</link>
      <pubDate>Csütörtök, 14 Máj 2009 15:41:48 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10101/sszeeskvselmletek#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[München]]></title>
      <description><![CDATA[A szokott zanzásított útibeszámolóm ezúttal a bajor fővárosról készült, ahol múlt hét végén négy csodás napot töltöttem. Előtte persze turbó tempóban megírtam a 2008-as beszámoló kiegészítő mellékletét (tavaly is ilyesmit műveltem, csak akkor kicsit később, mert nem volt még papír alapú beszámoló határidő április végéig, csak a régóta ismert május 31.), de akkor Olaszországba mentünk utána. Deja vu, vagy mi a fene. Íme a lista, ami sosem kerülne bele egyetlen útikönyvbe sem, ellenben őszinte és valós tényeken alapul, nem pedig a világ másik végén élő, íróasztalkukac ír egy városról, ahol évek óta (vagy még sosem) nem járt. 
München egyébként gyönyörű, érdemes megnézni.

A legmagasabb: az Olimpiatorony (és persze innen a legjobb a kilátás is)
A legrosszabb érzés: a bizonytalanság-gyomorsüllyedés-enyhe halálfélelem furcsa elegye az Olimpiatorony liftjében (ami felrepített minket 431 méter magasra), amikor nagyon l-a-s-s-a-n megállt és hirtelen nagyon NAGYOT zökkent
A legjobb érzés: újra a földön állni az Olimpiatoronyban tett látogatásunk után
A legdrágább: a reggelire elfogyasztott frissen préselt gyümölcslé (5 EUR), a szállodai reggeli (16 EUR, nem is vettük igénybe) és a parkolás, aranyárban
Amiből a legtöbbet láttam: söröző, oroszlános szobor/dombormű/kép, bajor zászló vagy az ismert kék-fehér motívum, Audi 80 és persze BMW, minden mennyiségben
A legmeglepőbb: a minibár mérete és elhelyezése a szállodai szobában (Timcsi csinált képet is), valamint a szálloda parkolója
A leghosszabb: az első nap, ami gyakorlatilag 24 órás ébrenlétet jelentett, ebben benne volt egy hajnali kelés, vezetés Münchenig, közben salzburgi majd müncheni kis körülnézés/vásárlás, és egy másnap hajnali fekvés; illetve az idő másnap, amíg találtunk egy olyan vacsorázóhelyet az óvárosban, ahol csülköt is mértek
A legegyhangúbb: a rengeteg ezüstmetál és fekete autó az utakon
A legrövidebb: az idő, ami alatt megtaláltuk a szállodát (Münchenbe érkezésünk után két sarokkal és úgy másfél p ..]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10095/Mnchen</link>
      <pubDate>Szerda, 13 Máj 2009 20:24:22 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/10095/Mnchen#cmt</comments>
    </item>
    <item>
      <title><![CDATA[Nyűglődés felsőfokon]]></title>
      <description><![CDATA[Már belenyugodtam, hogy ez egy ilyen nap lesz. Elég szokatlan nálam, és nem is tudom, mi idézheti elő, de az biztos, hogy belejátszik a kinti baromi hideg és a csontig hatoló szél, és egyébként is nagyon későn feküdtem le tegnap (ma), plusz nem szeretem azt a munkát, amit ma végeznem kellene, meg kedélyjavító csokim sincs már (megettem reggelire), és a rádióból is olyan igazi álmosító zene szól, és egyébként is fázom az irodában. 
Azt hiszem, ha otthon lehetnék, és nem itt az irodában kellene gubbasztanom, akkor is csak nyűglődnék, és azon vacakolnék, hogy akkor most melyik filmet nézzem, mert egyikhez sem lenne kedvem, és ugyanígy nem akarnék írni vagy olvasni sem, mondjuk néha leülnék a net elé, de hamar felhúznám magam, mert már a munkaidő kezdete óta minden napi kedvencemet megnéztem, elolvastam, egy blogot kommenteltem is, aztán egy másik véleményt is elkezdtem írni, de mikor több lett tíz sornál, és még legalább annyi lett volna hátra, meguntam és kitöröltem. 
Otthon ilyen napokon az agyamra megyek, mert végül többórás tényleges tevékenység nélkül eltöltött idő után el szoktam kezdeni filmet nézni, amit tíz perc után megunok, előveszek egy másikat, amit szintén kikapcsolok, de már öt perc múlva, és azon dühöngök, hogy az otthoni filmkészletemből (kb. 300 film) semmit nem akarok nézni, ellenben éppen ahhoz lenne kedvem, amit a múltkor kölcsönadtam a Krisztinek (és amit, nem kétséges, húsz perc után ugyanúgy kikapcsolnék). Otthon ilyenkor azon (is) nyűgösködöm, hogy aludni kéne, de inkább mégsem, mert akkor mit csinálok majd éjjel, tök kipihenten, és ha a sors megkönyörül rajtam, és mégis belealszom a nagy unalomba, tuti, hogy arra riadok fel öt perc múlva, hogy a szomszéd fúrni kezd, vagy valaki csapkodni kezdi a folyosóajtót (a szemben lakó szomszédéknál ennek nagy hagyománya van, hétvégente rendszeresen erre ébredek), esetleg becsönget egy roma házaspár, és a nő kézzel hímzett terítőt, a férfi eredeti olasz bőrkabátot kínál eladásra, esetleg egy szomszéd jö ..]]></description>
      <link>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/9761/Nyglds-felsfokon</link>
      <pubDate>Szerda, 25 Már 2009 11:36:52 +0000</pubDate>
      <category>General</category>
      <comments>http://www.bloblo.hu/post/AniOne/9761/Nyglds-felsfokon#cmt</comments>
    </item>
  </channel>
</rss>
