jövőt kezdeni önnyü szó,az elhatározás már nagyobb a végiggondolás végtelen idő,a biztosság kivitelezhetetlen.
tök ujba kezdeni uj,jo,izgalmas és tapasztalatgyüjtő.ez mind jo.addig amig odajutunk mégis sokminden van hátra....sőt edddigi életemben történt dolgok közl ez a két év lesz eddig a legfontosabb.remélem sokminden marad biztonságban széfbezárva,és sokminden csak villágosabbra és láthatobbra fordul....tavasszal aztán beindul a szekér,és ha addig nincs semmi ami sötétitene vagy homályt hozna,belevágunk.addig ujabb vizsgaidöszak,amiböl már most elegem van,de látom a végét,és érzem h haladok...ujabb félév,retek sok ora,sok idő,sok feladat...munka marad hálégnek és mellé januárba indul az IZ rádió,végrevégre,és februárba pedig a sorozatunk...kiváncsi leszek,örülök,de azért remélem nem sok idöt fog elvenni.bár a csapat sztem profin összehozza,ah de a duna tv elég vicces
ugyhogy ráállitok majd mindnekit hogy nézze és nevessen vagy épp értékeljen.ugyhogy aki onnan,annak Noé. bár bárkám nincs,már minnyá olvaso proba,és indul a csatt felvétel.közbe még le klne vizsgézni pár mindenségböl,épiteni kéne a legovárat,vagyis konkrétan azt rombolni,de a kis figurákat a világért sem megsérteni....épiteni,tanitani,tanulni,belemerülni és elaludni,megpihenni,megnyugodni kongatni egyet izgulni és boldognak lenne ütlegelni,doboskodni,és kicsit vonalt huzni magam után 2centire,hogy lezárhassak szakaszokat.nem olyan szakaszokat,hanem kicsit ajtot csukni magam mögött kicsit már fogyni hagyni multat és igyekezni több jövö alkotorészt pakolgatni magam elé...
bár mindenki mindneki halványul,azért én szorosan fogom a ötelet,de ez már télleg durva amit most játszik a kis hétvégi életünk.mondhatni fostalicska.emberek hol marad az éberség a jokedv a telefon....ha összegülünk semmi,ha megvan a hangulat elmulik,ha korán van korán vége,ha késö van már mindenki megy....és hova?pározni......ez joooo.télleg az én is szeretem,de máááár mást sem csinál mindenki...
és é probálok ezen az oldalon gondolkodni,kicsit erösiteni magamon....ez nehéz és eddig soha nem sikerült de agy ahuzoerö nagy a tét és fonto sa végeredmény,mert ez már nem egy egyszerü orai levelezés.ha valaki abbahagyja, lehet h a másik még vár válazst,de no para ha nem jön.itt már kemény gátakba ütközhet az a tépett füzetfecni folyon kel át ázatlanul és repülnie kell levegö nélkül....ugyhogy munka hogy feladotol cimzettig jusson.a gát fele az én érzékenységem.a másik fele a másik fél erössége.egyensulyab hozva a mérleget azt hiszem egy idöre elvonulhatunk anélkül hogy azon izguljunk mikor kell ide gépmester vagy javitoember....
csak menjünk körbekörbekörbe...de mindig más irányba!!
tök ujba kezdeni uj,jo,izgalmas és tapasztalatgyüjtő.ez mind jo.addig amig odajutunk mégis sokminden van hátra....sőt edddigi életemben történt dolgok közl ez a két év lesz eddig a legfontosabb.remélem sokminden marad biztonságban széfbezárva,és sokminden csak villágosabbra és láthatobbra fordul....tavasszal aztán beindul a szekér,és ha addig nincs semmi ami sötétitene vagy homályt hozna,belevágunk.addig ujabb vizsgaidöszak,amiböl már most elegem van,de látom a végét,és érzem h haladok...ujabb félév,retek sok ora,sok idő,sok feladat...munka marad hálégnek és mellé januárba indul az IZ rádió,végrevégre,és februárba pedig a sorozatunk...kiváncsi leszek,örülök,de azért remélem nem sok idöt fog elvenni.bár a csapat sztem profin összehozza,ah de a duna tv elég vicces
ugyhogy ráállitok majd mindnekit hogy nézze és nevessen vagy épp értékeljen.ugyhogy aki onnan,annak Noé. bár bárkám nincs,már minnyá olvaso proba,és indul a csatt felvétel.közbe még le klne vizsgézni pár mindenségböl,épiteni kéne a legovárat,vagyis konkrétan azt rombolni,de a kis figurákat a világért sem megsérteni....épiteni,tanitani,tanulni,belemerülni és elaludni,megpihenni,megnyugodni kongatni egyet izgulni és boldognak lenne ütlegelni,doboskodni,és kicsit vonalt huzni magam után 2centire,hogy lezárhassak szakaszokat.nem olyan szakaszokat,hanem kicsit ajtot csukni magam mögött kicsit már fogyni hagyni multat és igyekezni több jövö alkotorészt pakolgatni magam elé...bár mindenki mindneki halványul,azért én szorosan fogom a ötelet,de ez már télleg durva amit most játszik a kis hétvégi életünk.mondhatni fostalicska.emberek hol marad az éberség a jokedv a telefon....ha összegülünk semmi,ha megvan a hangulat elmulik,ha korán van korán vége,ha késö van már mindenki megy....és hova?pározni......ez joooo.télleg az én is szeretem,de máááár mást sem csinál mindenki...
és é probálok ezen az oldalon gondolkodni,kicsit erösiteni magamon....ez nehéz és eddig soha nem sikerült de agy ahuzoerö nagy a tét és fonto sa végeredmény,mert ez már nem egy egyszerü orai levelezés.ha valaki abbahagyja, lehet h a másik még vár válazst,de no para ha nem jön.itt már kemény gátakba ütközhet az a tépett füzetfecni folyon kel át ázatlanul és repülnie kell levegö nélkül....ugyhogy munka hogy feladotol cimzettig jusson.a gát fele az én érzékenységem.a másik fele a másik fél erössége.egyensulyab hozva a mérleget azt hiszem egy idöre elvonulhatunk anélkül hogy azon izguljunk mikor kell ide gépmester vagy javitoember....
csak menjünk körbekörbekörbe...de mindig más irányba!!