A hugom önhatalmulag magahoz veszi a hatizsakom, majd amikor en jobbhijan elviszem az Övét, neki áll fejjebb. Ez utan szamonker, hogy mikor lesz szuksegem legközelebb a sajat hatizsakomra, mert ő magaval viszi. kozlom vele, hogy nem adom oda, mert nem kerte, hanem kovetelte, es kulonbenis a mai napon ugy viselkedett velem ahogy az nem megfelelo. erre nekem jon, tepi a hajam, körülbelul akkora vadsaggal mint egy vaddiszno. dulakodas..kilok az ajtajan, közben hiszti. anyam csatlakozik, ordit velem, hogy en takarodjak, mert egy rohadek vagyok, a taskat meg adjam oda neki. majd kozlom, hogy ezek utan a taskam nelkul sehova. nem akarom a hugomnak kolcsonadni, egy hetet konyorgott a tavaly a sajatjaert, ami jobb allapotban van jelenleg mint az enyem, csak o azt eppen most unja. tehat nem akarom odaadni neki es pont. anyam visszater egy uveg domestossal es a nyakamba, akarja onteni, ....elkapom tole,mielott valakinek baja esik, erre ő ordit h en nem vagyok normalis, leontenem a sajat anyamat...


Hozzászólás

Feladó: peavey  
Feladás dátuma: 2010. Június 24. 8:27
de mostmár jobb! :D nehéz, de édes és kedves! :D mindent megér gyűrni egy kicsit a nehéz szürke napokat azokkal, akik megbecsülik ezt a Kincset! :D

Válasz erre a hozzászólásra


 
Név

E-mail

URL


Emlékezz rám!

Üzenet


Kérlek gépeld be a kódot (nyomtatott nagybetüket tartalmaz)
Kérlek gépeld be a kódot (nyomtatott nagybetüket tartalmaz)