A szőke ciklon

Az ilyen fejezetcímekért kezdtem el Rejtő Jenőt olvasni, és teszem azt a mai napig. Most Evelyn és a Buddha szobor történetén kacarászom, sokadszorra.

"Egy milliomos örökre leteszi a csirizesvödröt. Végrendelkezik vagyonáról, amelyet könnyű megtalálni. Itt kell lennie valahol a Földön. Az igazgató beszámol egy fegyencről, aki 190 cm magas, régi sebhely rútítja el az orrát, és feltételezhető, hogy nem aludt. Ez baj. A falnak is fülei vannak, Eddy Rancing személyében. Terve a következő: kirabolja a lányt, hogy gazdaggá tegye. Elrohan."

"Evelyn kénytelen indiszkréciót elkövetni. Huzat van, majd lövöldözés lesz, és végül sok embert elvisz a razzia. Mindenkit üldöznek, és mindenki üldöz mindenkit. A rablók kartellba mennek, majd a "Babkirály"-kocsmába. A trópusi vihar elsodor egy bankettet, és az ünnepelt hosszú autótúrára indul, frakkban."

"(…;) Aki utoljára nevet, az a neszesszer. Visszalő és talál. Párbaj után a felek kibékülnek, és már csak a vendéglős házikabátja felől kell intézkedni. Evelyn megbocsát. Mr. Bradford föllel issza a kávét, azonban gondosan leszűri a tanulságot. Így megtudjuk, hogy életünk voltaképpen milyen."

Hozzászólás



 
Név

E-mail

URL


Emlékezz rám!

Üzenet


Kérlek gépeld be a kódot (nyomtatott nagybetüket tartalmaz)
Kérlek gépeld be a kódot (nyomtatott nagybetüket tartalmaz)