Emlékszem, ahogy ajkad ajkamhoz simult .. még ma is beleborzongok.
Ahogy a fülembe suttogtad:
" Nekem is ez lesz az első .. de valamit el kell kezdeni valamikor "
Elmosolyodtam és nyelvem végigszántotta fogaidat, majd a szájpadlásodat. Nyelveink őrült táncba kezdtek, majd elváltak egymástól, és mi csak néztünk egymásra. Ott álltunk egymással szemben, s már a csendből is tudtam;
Ez életem legszebb élménye.. soha nem fogom elfelejteni.
Átöleltük egymást, és Te fülembe suttogtad a gondolataimat:
" Szeretlek, és köszönöm ezt az örök életre szóló élményt.. "
Hirtelen szétrebbentünk, mert ajtócsapódást hallottunk.
Mindketten halkan felnevettünk, majd végigsimítottam az arcán:
" Találkozunk jövőre.. vagy még előbb "



És most .. most Ő ismét Bükfürdőn van. Én meg itthon, és csak hullanak a könnyeim a telefonomra, amely kijelzőjén ott az
" Új sms " embléma ..

" Szia, most érkeztünk meg, még mindig nem hiszem el, hogy egy éve történt. Minden nagyon szuper, csak egy valami hiányzik, és az Te vagy . Szeretlek "

Nem vagyok az a nosztalgikus típus, de azon kaptam magam, hogy szorongatom az " M " alakú nyakláncomat, és sírok .. Pedig ez egyáltalán nem én vagyok !



[ tovább.. ]

                                 
Miért mondják az okosabbak, hogy egy fiúért sohasem szabad könnyet ejteni?
Mintha ezt bárki is be tudná tartani ..
Mert, ha mindent megosztasz azzal az emberrel, akit szeretsz, ha megbízol benne, ha a szíved az övé, és Ő vissza él vele.. akkor ez nem fáj?
És ha fáj mit lehet tenni?
A könnyek nem kérdezik meg, hogy
" Jöhetek? Na, most sírhatok? "
Nem.. azok elöntenek, és Te elsüllyedsz az önsajnálat tengerében..
Ki az, aki pókerarcot vág, ha az az ember, akit szeret/szeretett becsapta?


[ tovább.. ]

                                 
Egy újabb jelentéktelen unalmas kis nap az én jelentéktelen unalmas életemből.
Ugyan már .. ne áltasd magad, hogy érdekel, amit itt összehordok
Bevallom kicsit tartottam a " Ebédeljünk anyám élettársával "- os cucctól, de jól megúsztam.
Kiderült, hogy tud .. " normális " lenni.
Szóval jól beebédeltünk a Keleti étteremben, ahol [ mint kiderült ] " mosolytalan " kiszolgálásban részesültünk.
Hazafurikázott a János, majd Ő el is vonult aludni.
Én olvasással és egyéb tevékenységgel mulattam az időt, közben azon rágódtam hogyan fogom megúszni a délutáni programot. Hát.. bevallom nem sokra jutottam.
Végül lementünk a barátnőmmel, és a volt osztálytársammal, aki azóta sem sokat változott, a hajában virító lila tincseket leszámítva.
Aztán anyám felhívott;
" Kislányom egy ifjú ember keresett téged, nagyon aranyos volt "
Ki tudja hol lakom? Ki hívna le? Végig ezen rágódtam, majd a válasz olyan erővel jött, hogy csaknem pofon vágott;
Hát a Varga Roland !
Illedelmes is.. jól nevelt., mély, megnyugtató hangja van .. De még mennyire !
Persze amilyen szerencsém is van, összefutottam vele, meg az idióta haverjával.
Mondta, hogy felcsöngetett hozzánk kaputelefonon, de csak anyukám vette fel. Hát persze, hogy Ő ..
Elújságoltam neki, hogy mázlija van, mert bevágódott az ősömnél.
Erre nevetett egy jót. De milyen szép .. mély, dallamos hangon!
Aztán elmentem. Bevallom kicsit hülyén éreztem magam, nem nagyon tartottuk a szemkontaktust, mert baromira zavarban voltam, meg persze Ő is ..
A csajok egész végig a Rolival húzták az agyam ..
Nos, aztán hazaszáguldottam, és lecsüccsentem a géphez.



Nagyjából ennyi lenne az én nagy napom .. hip hip hurrá

[ tovább.. ]

                                 
Csókolom.

Most valami nagyon frappánsat vártok tőlem, hogy ez az első és igazi blog bejegyzésem .. igaz?



Áhh .. a fenének, azt. Remélem bírjátok a csalódást.
Ezen a héten vettem meg a New Moon-t, tegnap " szenteltem fel ".
Csak oo:o4-ig olvastam. Kicsit erőltetettnek találom az egészet, de akkor sem lehet egykönnyen letenni.

A nap első részét átaludtam. A második már kissé komplikáltabbra sikerült.


Nem vagyok ez a " jajj, mit vegyek fel " típusú liba, de elég nagy fejtörést okozott miben menjek évzáróra.
Az utolsó pillanatban döbbentem rá ugyanis, hogy a kikészített fekete nadrágomat már rég kinőttem..

javascript:smil('smr','');

Némán elkáromkodtam magam és előhúztam a szekrényből legnagyobb rémálmom egyikét; a szoknyámat. javascript:smil('smr','');
A frászt kapok tőle mindig.. olyan mintha nem lenne rajtam semmi, és elég egy enyhe fuvallat, és máris .. bekövetkezik a katasztrófa.


Nos, szoknya és edzőcipő elég durva hatást váltana ki, ezért előkotortam a másik ellenségemet; a magassarkút.
Megsúgom, hogy életemben talán kétszer hordtam hosszabb ideig.. És annyi bőven elég is volt.

Mélyet sóhajtottam és felkészültem rá, hogy végigbillegjek a megbeszélt találkozóhelyünkig, ugyanis a barátnőimmel együtt mentünk az iskoláig

A vége az lett, hogy én a kapualjban várakoztam, míg Ők kitudja mit csináltak .. 17:oo volt, mire elindultunk -futva, természetesen-.
6 percet késve, de rendben beértünk. [ Nem tört ki a lábunk.. ]

A figyelem felkeltést kerülve gyorsan "hátba támadtuk" az osztályunkat, s amikor osztály főnökünk [ Akinek helyesen gömbölyödött így évvége felé a pocakja ] nem figyelt odaálltunk a sor legvégére.
Amikor meglátott minket, s kérdőre vont, füllentettünk kegy aprócskát;

" A Livi rosszul lett, és hátrébb mentünk "
Nos .. ez nem volt jó ötlet, vagy fél órát győzködte barátnőmet, Kati néni, hogy jobb lenne visszamenni az árnyékba ..

Másfél órásra sikeredett az évzáró, kiosztották a díjakat .. meg a többi szokásos cucc. [ Persze az aláfestő zene is megeggyezett a tavalyival .. nagyon eredeti, mondhatom ]
Végül eljött a várva [ bár .. ahogy belegondolok nem is annyira ] várt pillanat;

A bizonyítványosztás .

Az osztályfőnök kötelességének érezte, hogy mindegyik osztálytársam arcára két cuppanós, és rúzsos puszit nyomjon.
Én szerencsésen megúsztam a bizonyítványommal. 5 négyesel zártam a tanévet. Ami nem kis teljesítmény .. bár lehetett volna jobb is, ha igazán belehúzok.
" Majd jövőre jobb lesz " - nyugattam magamat.
De a szüleim közel sem voltak ilyen optimisták.
" Többet tudnál kihozni magadból " .. A szokásos sablon .

Nos, ennyi lenne a mai napom.
Bárcsak vissza tudnám adni azt a pár percet, amit elvesztegettél ezzel.
Lala





[ tovább.. ]