néha úgy hiányzik G
nagyon
de kuss.

                                 
olyan rondának érzem magam mostanában.
mit lehet ez ellen tenni?!

                                 
végül, kedves antirajongók..az egyik remek óriásplakátkiállítás reklámjával szólván:

FIKÁZNI KÖNNYŰ-

ALKOTNI NEHÉZ!!!

még akkor is, ha öldös a kényszer.

                                 
rászántam magam és elolvastam néhány kritikát. a szokásos kataszrófa.
megjegyzem, a ritmust kb 10 perc után fel lehet venni. má, ha valaki meg akarja nézni a filmet valóban..
nem azt mondom, a werckmeister után jobban odaragadtam a székbe (és megnéztem még kétszer
nade
valuska egyértelmű "személy". a könnyekig meghat, ilyen talán csak egy gyerek. ilyen nincs...
és ott van a zene, amit végtelenségig tudnék hallgatni.

hogyne szeretném t-t, hiszen ha a tükörbe nézek, az arcait látom, látom azt a szánandó sz...t, egyszerre sajnálni és megvetnivalót..
wake up, wake up!!!!!!!!!!!

                                 
nem jutott eszembe mrs brown neve, mikor folytak a könnyei a vásznon...
szirtes ági

derzsi jános

Barnit ma csupa barnába öltöztettem, nagyon szép!! jut eszembe, a vadiba jártam anno terhesproblémák ürügyén egy tündér pszichohoz (az alaphülyeségeimet kívántam elűzettetni vele valójában, csak tb támogatott lévén kihasználtam a terhességet), és mikor bevittem megmutatni Barnit, felkiáltott:
"jajjjjjdeszép barna babája van, mara!!!"

hehhhe

                                 
tegnap felhívott g.

"én nagyon
szerettelek
dehát múlékony
a vágy
nem is hittem volna
hogy ennyire
hát gyilkolásszál mást tovább

...

csak arra kérlek
csak arra kérlek
csak arra kérlek

hogy ne hazudj már!!!

mert nekem jobban fáj
ezazéletemnél
jobban fáj..."

(Vidámpark)


viszont végrevégre megnéztem "A londoni férfi"- t"!!!
a rossz (???inkább, aki vétkezett) cipelheti a sírig saját lelkiismeretét, mert a világ rendje nem bünteti meg...az ártatlan meg....mindenki úgy jár....nem ahogy megérdemelte, nem. hanem rosszul.
francia és angol nyelven ugyanaz a hangulat, hihetetlen, és a jóleső aprócska kiszámíthatóságok, ahogy előkerül a a szekrényből a rövid.
utána csak kuksoltunk a stáblista előtt, ahogy élmény után szoktunk volt, és beszéd helyett mutogattunk hazafelé.