Mától elkezdtem diétázni. Vagyis inkább odafigyelni magamra. Fogalmam sincs meddig fog tartani... 2 hetet adok a dolognak, ha nem változik semmi, abbahagyom. De mozogni jó, és kell. Kitartás kell hozzá, és kényszeríteni fogom magam rá, ha máshogy nem megy. A lustaságtól nem lesz feszes popsim, és lapos hasam.

Ma:
Súly: 53,1 kg.
Torna: Rubint Réka Add Önmagad 1.
Étrend: Ma még összevissza ettem, délelőtt paprikás-krumplit, és engedtem tesóm csábításának, csinált nekem muffint, 4et gyorsan meg is ettem. :-D Aztán ebédre egy kis bakonyit ettem. De holnaptól már tudatosabban fogok enni. Megcsinálom még ma egy hétre előre az étrendemet. :-)
Hát, sok sikert. :-))

Ezt a híres mondatot a Forest Gump-ból ismerhetjük.
Nem szeretnék a halálról írni, hisz azt nem tudhatom milyen. Remélem jó ideig nem is fogom megtudni. Azt viszont tudom milyen érzés elveszíteni valakit. 12 évesen a legjobb barátnőt, aztán jött az egyik nagypapám, és nemrég a másik nagypapám. Az érzés leírhatatlan. A fájdalom, és a félelem. Félni attól, hogy ki lesz a következő. Hogy bármelyik pillanatban elmehet az akit nagyon szeretek. Mert ki biztosítja, hogy lesz holnap? Hogy ha lefekszem, holnap fel is kelek?
A sok gondolat a fejemben nem a halálról szól. Sokkal inkább a félelemről. Félek attól, hogy nem voltam Vele elég sokat, nem csináltunk elég közös programot, hogy nem mondtam ki neki elégszer mennyire szeretem. És a tudat, hogy bármikor elveszíthetem...
Nem a haláltól félek, hanem a meg nem élt élettől.

Minden változik, én is és a blogom is. Úgy döntöttem mostmár csak a gondolataimat írom le, az nem lényeges mikor mi történik velem. Nagyjából ugyanolyan minden napom, kisebb eltérésekkel. Úgyhogy ez az utolsó ilyen bejegyzés, ami kicsit személyesebb. Bár belelátni a gondolataimba, nem biztos, hogy olyan személytelen. :-) És így is tudni lehet mikor mi történik velem, csak a sorok között kell olvasni.
A dolgok változtak körülöttem, abbahagytam a Fundamentát, úgymond elveszítettem a barátaimat, olyan szinten, hogy mindenki elköltözött (belföld, küldföld), és most semmi hasznosat nem csinálok. Olyat nem, amivel 1-ről a 2-re jutnék. Egyre inkább csak sodródom, és úgy érzem, visszafelé lépek, nem haladok sehova.
Egyre inkább külföld felé húz a szívem. De mindenképp el innen.

1 éve kaptam egy meghívót egy bizonyos közösségi oldalra, nem annyira ismert, bár sokan vannak fent, annyira azért mégsem sokan használják. Jó kis közösség. Egy ideig hanyagoltam, kb 2 hónapja megint elkezdtem belépegetni. És 2 napja kaptam egy hírt, meghalt az egyik srác. Nem ismertem, de elszomorított.
Erről is lesz majd egy blog-bejegyzésem, ahogy Indiáról, Japánról, Jordániáról, a munkahelyemről, az emberekről, a szerelemről, barátokról, kapcsolatokról, filmekről. És mindenről ami foglalkoztat. Nem írok minden nap, csak amikor úgy érzem írnom kell. Lehet hetente, lehet havonta, de lehet minden nap kétszer is.

Legyen nagyon szép estéd!

Nagyon jól telt a szilveszterem... Ahogy a karácsony elrepült, úgy cammogott a szilveszter. A különbség, hogy karácsony hetében nem dolgoztam, ma éjszaka pedig be kellett jönnöm a panzióba. Pozitív csalódás volt. Arra felkészültem, hogy aludni nem fogok. De a sok részegre is.... És az nem volt!!!! Tele van a panzió fiatalokkal, de nem voltak részegek. Normálisak, aranyosak, már amennyire. Csend volt egész éjszaka.

Olyan helyre lépegettem a neten, ahova nem szoktam... Nem is írom le. Megismertem egy nagyon aranyos srácot, azt hiszem tőle is sok okosságot tanulhatok. Hasonló dologgal foglalkozik, mint nekem a Fundamenta. Egész éjszaka fent volt velem, amit így utólag is köszönök! Nem is tudom mi lett volna velem nélküle. Így kibírtam mostanáig. 5 óra körül eljött a holtpont, mikor már nem bírtam nyitva tartani a szemem. De megcsináltam a reggelit, egyből felébredtem.

A délelőttöm is jól telt, megkaptam az első Fundis fizetésemet. A kettő együtt már egész szép összeg. Gyűjtögetek még, aztán a magam ura lehetek. Ehhez össze kell magam szedni.

Tamim kiment Írországba. Ír blogot, de csak nekünk e-mail formájában. Így tudjuk mi történik vele. Ma felhívtam, jó volt végre hallani a csacsogását. Nem nagyon volt térerő, így nehezen hallottam amit mond, de megértettük egymást.

Már csak azt kell kitalálnom, hogyan fogok hazamenni??? Autóval jöttem dolgozni, de ilyen fáradtan elég érdekes lesz hazavezetni. Remélem rajtam kívül senki nem lesz az utakon. Főleg olyan nem aki ivott. Útközben lehet felhívom anyát, hogy szóval tartson, ne aludjak el. Csak head-set-et sem hoztam.

Jajjj, a legfontosabbat majdnem kihagytam. Írtam én már itt a lengyel barátomról, D-ről Aki miatt szomorú voltam, hogy hazament. Írtam neki egy happy new year-ös sms-t (más egyéb dolgokkal), és visszaírta, hogy hamarosan újra találkozunk!!!! Jön Magyarországra. Remélem éjszaka fogok dolgozni, és akkor tudok vele beszélgetni megint fél éjszakán át. Azok a régi szép idők.... Ő az első ember, akivel bármiről el tudtam beszélgetni angolul. Kb egy szinten van a tudásunk, és megértjük egymást teljes mértékig. Jó lesz újra látni.

A mexikói barátom is írt, na ő megkérte a kezem. Azt írta meglátogat augusztusban, hoz gyűrűt is. Tiszta bolond. Na vele nem tudok olyan jókat beszélgetni, ő teljesen máshogy használja az angol szavakat.

BÚÉK!!!

Sajnos nincs hó, csak ha....
Úgy érzem engem már a blogom is elfelejtett.
Sok időm nem volt írni, ami volt, azt nem írással töltöttem, amint látszik.

Sok jó dolog történt velem, és persze rosszak is. Hepe-hupás volt a hónap, de azt hiszem mind ilyen lesz. A vége jó, és az a lényeg.

Büszkén kijelenthetem, hogy Személyi Bankár lettem, immár hivatalosan is. Hónap végén megkapom a számlámra a még nem túl nagy, de kezdetnek nem is olyan rossz fizetésemet. A nem túl nagyot arra értem, amennyit szeretnék ezzel keresni, ahhoz képest nem túl nagy. Sokan ezért a pénzért dolgoznak egész hónapban. Én pedig még csak másodállásban csinálom. Úgy nem is olyan rossz.

Most egy kis pihenőidőszak fog következni, karácsonyozás, egy hét semmittevés - remélhetőleg. Persze meg kell látogatnom 1-2 ügyfelet, de az belefér. Már várom, hogy sütögessek, megvettem ma hozzá mindent, ami kell. Olyan finom recepteket nyomtattam ki a mindmegette.hu-ról. Kíváncsi vagyok milyenek lesznek, remélem finomak!

Most filmezek egy kicsit, aztán alszom, éjszaka munka....
Puszi

:-( Na már megint nem tudtam írni. Tudtam volna, csak inkább pihentem. Gép előtt is alig vagyok.
Szabadidőm igazából semmi. És már látom az eredményét is. :-)
Nagy változások lesznek hamarosan az életemben. Megváltozik az egész életstílusom. Abbahagyom a panziós munkát, és már azt fogom csinálni amit szeretek.
Le kell írnom valamit. Ma találkoztam egy olyan házaspárral, akikhez el kellett mennem. Véletlenül jutottam hozzá a telefonszámukhoz, nem is az övékét akarták megadni. De véletlenek nincsenek. Nagyon elhagyatott helyen laknak most, nem írok az életkörülményeikről, nem lenne fair. De nagyon nagyon jó érzés volt, hogy tudtam nekik segíteni. Ez nagyon nagy lelki erőt ad, és tudom, hogy nem akarok mást csinálni, csak ezzel foglalkozni. Úgy igazán, nem csak akkor, ha nem vagyok a panzióban. Ezért fogok élni, így fogok élni ezután.