...újra itt.
Lusta vagyok láccik abbol is hogy kihagytam 1hetet a naplózgatásban. Ezalatt volt minden mint egy süritett filmben:
nagy örömködések nagy veszekedések nagy filozofálgatások az életröl és egyébröl.
Hétfönként és keddenként a szokásos esti buszon van egy jolmegszokott hejem ahol nincs elöttem ülés ugyhogy 2xes kilátásom van. Mivel a buszon full sötétség van ezért menö a kilátás, föleg a csillagokra. Multkor elkezdtem filozni azon, hogy csak ezen a kisablakon kinézve mennyi csillagot látni amik 1töl 1ig bolygok vagymik és mien marha messze vannak. Ha már csak 5%ukon van vmijen életforma még abba is belegondolni hihetetlen. Az meg hogy a fényük simán eljutnak hozzánk nekem már meghaladja a képességeimet. De még a kicsi bolygónkon is annyimindent nem ismerünk amit meg felfedeztünk azt meg megérteni külsö szemlélöként is feldolgozhatatlan. Néha rámjön ez a geccmennyimindenvanamitfelsemfogunk. Majd aztán feltünnek a város fényei és ujra vissza a megszokott körforgásba.
No de majd a 7vége. Pénteken Krisztinél végre, eljutunk már lassan
. Szombat este vissza hozzánk, sörbáros barátos-dumálos este, vasárnap pedig irány Ecséd studióba vonulni
. Ééés ujra elkezdödik a hét.
Addigis Helló...
. kitomboltuk magunkat majd kinéztünk a városba ahol betermeltem a megérdemelt üdíítöitalomat és mellé egy káposztásburgert. majd lassan haza vettük az irányt Elivel és Swéddel. utközben még elmélkettünk a világdolgairol a magunk modján.
.
.
Azonban addig még lesz pici szivem egyik zenei csücske ::Carana Padma:: koncertje. Odapörkölünk a lábak alá ihajcsuhaj! Repkedjünk együtt az Angel alatt.
Elsőre így ennyi de hamarosan találkozunk!