Kikeverve vagyok mint a lekvár.
kifacsarva mitn citrom.??? Végre??? élhetek az álmaimnak,amik megváltoztak.más egyeüdl álmodni és más amikor az álmodban már fogják a kezed.ugy sokkal könnyebb. de mindennek oka van,lehet hogy valoban olyna élet lett teremtve nekem amilyet álmodtam és ugy néz ki még az arctalan embernek sem passzolo arcot illesztettem.
Anniy negativ dolgora lehet ienkor gondolni és olyan borzalmas a gondolat feledése után belátni hogy ilyen hülyeség is eszembe jutott.nem magnkban kell a hibát keresni. A környezetem és mennyire megváltozott.és amennyire utáltam egy életfilót tanulni,és más életben lenni,most anniyra hiányolom. idösebben fiatalabbnak élnek. és ez egyedül jo.párban anniyra nem. De mit a a környezet? amit dobsz.kidobstam a hatost.minden párban. én meg valahol az ágy lábánál megállok az egyes és a kettes között.rugjon belém valaki hogy elbillenjek,vagy csak a szél fujjon rám,hogy ez az egész csak egy "pihentetösáv" és lassan ujra pörgünk.nekem nem jo pihenni.bas*ottul nem.
ahány ember annyiféle felfogás, de a legjobban tetszö mondat az lett: Nézz jobbra,nézz balra és lásd mekkora a világ.. Sok a negativ pillanat,de jönnek a pozitiv hullámok is,köszönöm akiknek köszönhetö.a többiek meg asszonyosodnak és papásodnak.szörnyü. Nemtom eldönteni már öregebbnek tartottam magam ahhoz h uj életet alakitsak vagy ahogy látom tul fiatal vagyok még a többiekhez?

Ez a főiskalo nem is rossz.vagyis a társaság.kaptunk két reggeltől estig tartó napot amit akaratlanul is együtt kellett töltenünk,és kiderült mekkora emberek vannak ott,és midnenki érzi,hogy lassan megy a feloldodás ugy cakkumpakk. Hétfőn pestet utaztuk be, Focus Fox,Mafilm,Tv2, majd egy naplezárásnak Imax és avatar.Igaz lekéstük a buszunkat és még időkig ültünk az aréna elött,utána már a buszon ment a hüjeség és a közelebbkerülés. Kedden megcisnáltuk a magunk gasztronomia műsorát, nagyon komoly felszerelésekkel vonultunk ki a völgybe, és Normannal egész napon át levezettük a műsort. Jó kis ételek készültek, finom borok és pálinkák koccantak egy két tanárral is,és utolsoval haza sajna.de abszolut jo volt.még a holnapi egy rettenet nap lesz és utána végre csak pár határidöt kell betartanunk, filmet forgatni és végre belevethetjük magunkat a nyárba...végremár.
Lassan fujhatom a huszonhármat, de a meglepi az kész áááá.......végrevégre érezhetem kicsit hogy jutunk valahova. négykeréken
nagyon várom már......remélem rnedeb jön ami beüt és kicsit minden könnyebb lesz.utolsoévet pedig nem sajnálatal fogom elkezdeni hisz az már nem orán ülés,ahnem végre gyakorlat,még több reflektor,több kazetta,állvány és mikrofon.és majd aztán rmeélem túl is leszünk rajta addig és akkor már uj falak közt ébredhetünk fel az uj életünkre..

majd felismersz még.és akkor emlékezni fogsz.

három hét és vége el sem hiszem.....még rengeteg dolog,rengeteg forgatás,tévézés,minden ami jo,csak kötelezö rengeteg tanulás,de végre értelmet látok felkelni és buszozni.....persze hazajönni a legjobb.pláne hogy a lassu folyamat lépésekben továbbhaladt és most tartunk a legjobbnál.
Persze mindig van,aki beül elém a moziba és akárhova bujnék,kerget hogy ne lássak töle....és még nekem van lelkiismeretfurdalásom.....
nagyonnagyon jo bulit hagytunk maguk mögött végre elmentünk a világ végére csak csajok,nagyon kellett már ujonnan ismerni egymást és uj közegben mutatkozni.... naccerű koncert és jo társaság,meg vmi hasonlo kellett már és már megvan a következö dátum,kicsit messzebb megyünk csajok mint eddig,és megnézzük mi az ami itt nincs,vagy ami csak itt van.... rengeteget nevettünk,mint még soha,ennyi fogat életemben nem láttam
persze ujra hétköznap és bár kicsi pihi,és ma nagy sétafika máshol és vásárolgatás,ujra vissza a kamerákhoz....
nagy tervek,változo korszak,minden megváltozik és pozitivan állok mindenhez. és jo érzés hogy uj emberek első szavuk az hogy mosolygos,pozitiv..
nyári munka biztositott hálégnek,ráfekszünk,hogy aztán gumimatracra fekhessünk,sound lehessen éssatöbbiéssatöbbi.

két tanulás között vagy muszáj járnom egyet,vagy levegöznöm vagy bujnom,vagy elfoglalnom magam vagy telefonálnom,de mostmár ide irok kis agyzsibbadásként.hu de elegem van. nem hiszem el hogy ezt lehet birni.ez nem föiskola. ez doktorképző.ez nem embernek valo.ez embertelen.
kicsit félrelátok mert ez télleg nem fösulis adag ömlesztés a nyakunkba.probanyulak vagyunk,mert a szak is uj és nem sejtették hogy negyedik félévre raktak be midnent.éjjelem nappalom ugyanaz eddig forgatás studiozás vágás,most tanulás és elöröl az egész. Megszolalhat: már csak öt hét.jupiiijéj.
és mi?: 5hét?kevés lesz gyerekek huzzunk bele.ezmienmá.
senki nem érti,senki nem érzi. elmondani más,hallani groteszk.
demindegy is,hálégnek több kitartásom van mint hittem,azt hittem ez az a pont ahol a biciklin már nem fog a fék. de mégis.
lehetséges a lehetetlen.keveseknek.

Van az ember, aki nagyon átváltozott. Kissé szipirtyosodott. imádtam és mindig is fogom,de már durva amit enged. nemtudom hogy a város vagy mi keverte belé ezt a tulajdonságot, de nem is az a baj ami van vele, hanem hogy nem látja hogy mi lett. ha ez jo neki,én örülök h magába jolelvan. de én már nem engedek meg akármit. pedig mindig itt vagyok,amiota mondtam hogy normálisanormálisan.érdekes azota szarva van a fal. itt kell elkezdeni gondolkodni.vagy itt kell abbahygni a gondolkodást.

nagy világindito dolgok forognak körülöttem,bár a suli miatt nehezen birok koncentrálni,de ugy tünik a jövö elindult bár még csak a választás része. a tervezésen tul vagyunk.meglesz,megyünk.
sok szép dolog történhet mostanság,remélem fog is, jo lenne olynaokat elmondani ami nem midnennapi.
és a gáz nem az együttmüködés és a boldogság.bár van aki szerint az. a gáz amikor elturod magad elöl az aranybányát mert szarkupacnak nézed. és aztán egyedül fennhordott orral büszkén modnd hogy megtisztáltultál miközben az egész környezeted gazdag lett.

néhány embernek agymosás kéne,néhányuknak meg egyszerüen társ.néhányuknak meg kis egyedüllét.
mindenki erös mostanság.valamiben. és hangos.
megváltjuk a világot!igenis kapitány!

nem lehet érteni mást.tudni mi van belül.cak osztani az észt. igy könnyü,kivétel nélkül ezt tesszük.
ismét a elutazott a felem és ujra félbemaradtam.és az utána lévö orák,napok a legnehezebbek és pont most vagyok egyedül...igy tovább fog tartani.
de semmi baj,ujra megtanulok egylábon járni.

nagy falaton csak rágodni lehet,mert nem csusszan csak ugy le a torkunkon.néha még a könnyünk is kicsordul,de nagyot kell nyelni,miután alaposan átrágtuk.tehát jelzem,katonákat kérek a villámra!
fuuuu de felismerés ez a tavasz!igy hogy világosabb minden, a téli homályok is élesebben rajzolodnak ki.megfigyelem mi is változott.talán a hangsuly. a biztonságban lehet hinni? ott az öv a kocsiban.de mivan ha nem segit??ott az ejtöernyö.de mi van ha nem nyilik?és ott a rettenet erejű kimondott szó.bizni, vagy csak remélni. valojában mindkettö nehéz.
és minden csak akkor nehéz ha benne vagyunk. a másikra nézni aki dupla sulyt cipel,nem nehéz.csak a miénk. és mégis hozzá képest mien könnyü is a sulyunk.de ez senkit nem érdekel,csak hogy letegye végre,és ennyit se kelljen.
hetekre bontva nincs kedvem a jövöhöz,de ráhajtunk,kicsorgatjuka citrom levét, és talán kapunk egy friss limonádét.ha meg nem,adjunk hozzá egy lovat.és máris sok emberhez közelebb lesz.
válasszunk.....
én csak a hatást akarom, a következményt,hogy tudjuk meik utat válasszuk,mert végre tisztán látom,van ut kettö is,és mi el akarunk indulni...csak válasszunk.
és végre szeretett joidö,tavaszi kabát,tornacipő,napszemüveg,és láthatóbb minden.ez is nagyagybaj,sok a jo és a rossz is benne,de végre meleg,ébredjetek medvék,válogassatok emberek.ujra jöjjetek rá,hogy semmi nem változott mint egy évvel ezelött.

majd ha választunk.majd akkor változik....