Nagyon jó egy napot úgy kezdeni hogy kényelmesen felkelünk az ágyból és úgy hiszük lesz egy jó napunk
De az csak egy dolog hogy hiszük... nem biztos hogy így is lesz.. :/
Tessék velem most ez történt..
Rákellett ébrednem hogy én mégse az vagyok aki.... hogy én csak egy senki vagyok mások szemébe...
már 4napja nem találkoztam senkivel sem mert sajnos lebetegedtem... és így ágyhoz voltam kötve... és 4nap után elmentem csak úgy meglátogatni a többieket... egy r*hadt hogy vagy?-ot nem tudtak tőlem kérdezni hanem egyből mindenki jajjj itt van a Réka akkor meséljük el neki gondunk bajunkat... és én itt rájöttem hogy én erre vagyok jó... míg otthon voltam addigse tudott volna senki meglátogatni valaki... vagy talán csak felhívni... nem!... snekinek eszébe nem jutot..
és ojanokat is visszahallottam hogy nagy kárörvendezések vannak hogy én nem voltam suliban az elmúlt héten..
És még a "legjobb" barátnőim se áltak volna kimellettem..
És ez annyira fáj
Azt hittem vagyok valaki és vannak barátaim és ezt a hitemet egy pillanat alatt lerombolta egy ijen..
