De!Feltűnően ideges vagyok!!!


Hozzászólok!
Ez a mai nap feltűnően szar lett!
Pedig aztán én megtettem mindent, elnéző voltam, nyugodt, kedves...
és mégis!!!
miért kell nekemmindig mindent besz**ni???


Ha volna két életem... (no1)


Hozzászólok!
Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy
Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.
Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?
Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.
Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.


Ez felháborító!!!...


Hozzászólok!
B
A
S
Z
Á
S
!

ez lenne az a szó, csak a bloblo automatic "kifütyüli" és nem jeleníti meg!
még ilyet.
bezzeg a globalizációval idesodródott fuck szócskával semmi baja!
DE ÉN MAGYAR VAGYOK! NEKEM NM FUCK HANEM BASZÁS!
ejnye az istenit neki! :)

Részegen-bejegyzés vége, vár az ágy, köszönjük a részvétel lehetőségét.
óóórövoár!salut!:)

jót is meg éjszakát is mindenkedves tv-t bámuló társamnak. (!)


Hónapok múltak el...


Hozzászólok!
Hát igen, lezavartuk a nyarat is (mit nekünk évszakok!? Node ugyan már!) és most ismét itt vagyok…
ez egy ilyen téli blog, én már rájöttem ám!:)

összefoglaló: (az előző részek tartalmából)

macsek (azaz én) szakított a barátjával, majd nagy barátságba került egy 27éves csupa szív sráccal. Ezek után szétszeszelte a nyarát, és mikor már lecsengőben tetszelgett a 2007 is úgy döntött új elfoglaltságot talál magának. Ez a különböző bogyók ( nem kemény drogok) rendszeres beszedegetése volt.
jó ez ám, igen ám, nagyon ám, csupán azt hagyta ki furfangos számításaiból hogy a szervezet igen szélsőségesen reagál ezen szerekre.
nála épp emlékezetvesztéssel és a saját személye deformálódásával járt (belsőleg lett csak torzó)
akkor csinált sok-sok bugyutaságot de szerencsére a csupa szív fickó (hívjuk ödönnek!) szerencsére-bár nem tudatosan - kirángatta ebből.
Innentől fogva a elfuserált történetünk átcsap lányregénnyé és egy csodás romantikus mese kezdetét veszi.
adva van egy fiú és adva van egy lány akik egyre közelebb kerülnek egymáshoz majd bekövetkezik az amire senki sem számított-még az se, akit érdekelt)
van egy film-megjegyzem sosem láttam-a címe: Túl a barátságon
bár köze sincs az én történetemhez, de a címe tetszik. Mi igaz nem öltöztünk cowboynak és nem is kúrtunk egy kis sátorban, és bár a többi sem stimmel, de tényleg túlléptünk a barátságon.
szerelem ez? Nem… ez más… ez a szeretet, az igazi, a tökéletes. kis szívecskénk csordultig teli szeretettel
…talán ki is folyt, elernyesztve a merev kezeket és simogatásra ösztönzi azóta is.
ez folyt szét úgy, hogy átitatta nem csak a lelkünket és a testünket, de ráfolyt az ágyra, a tv-re a konyhabútorra ás mindenre amihez csak hozzáértünk.
mindenben ott van és amikor csak rápillant az ember érzi a szeretetet és annak melegét.
ezt csak megköszönni tudom neked kedves ödön, bár tudom, utálod ha így hívlak , mert „neked nem ez a neved!”:)
Tudom én, értem én! De ha egyszer mindenkit így hívok?! Sze-ret-lek! ,ert téged aztán tényleg lehet!:)


Ui.: bocsánat minden helyesírási és fogalmazási hibáért, bocsássátok meg nekem így hajnali kettő magasságában.:)



És hogy ki is vagyok én? Hát akkor bemutatkoznék...


Hozzászólok!
szépjónapot kívánok minden monitorra meredő vérvörös szempárnak!

az én nevem áná, macsek, gabriel, akár még tökfej is, ahogy csaj jólesik. (hívhatsz ödönnek is, ha ez a perverziód...)
én még beleszülettem magyarország (a mellékelt ábra szerint) egyik kedvenc korszakába, a kommunizmusba.
szerencsére sokra nem is emlékszem belőle, bár ez az elmúlt fél évemre is elmondható, de

Köszönöm!Azt hisze mostanra meggyógyultam!

Tudatzavar, skizofrén tünetek, idegroham már nincs többé jelen.
és szeretném hinni hogy nem csak tünetmentes vagyok

elkellett telni egy jópár évnek ahoz, hogy rádöbbenjek, az élet kegyetlen, és igen soknak ahoz is hogy arra is rádöbbenjek -és nem csak mondjam, higyjek is abban a mondatban-, hogy
"bármibe kerül, vagy akármi fáj, *tudd* hogy élni lehet és nem csak muszáj!"
mára már tudom.
mióta "felnőtt" vagyok akarok gyerek lenni, 16-ig bármennyi szívesen lennék, minnél kevesebb annál jobb.
minden gyerek mikor kicsi, azt várja hogy fenőtt lehessen.
én más votlam...
15éves korom után, minden szülinap egy halotti torhoz hasonlított...gyászoltam azt az évet
valójában igen boldog gyerek voltam, azt leszámítva h mindig idő előtt megláttam a fejünk felett gomolygó viharfelhőket.
volt egy baráti társaság, és én már az elején tudtam milesz a vége.
és így, keserű szájjízzel még egy sört meginni se kellemes dolog.
aztán bekövetkezett mindaz életem folyamán amit megjósoltam, és mégis mindig -ésmost elnézést a trágár kifejezésért- de KÚRVÁRA fájt.
minden egyes negatívumot saját bukásomként éltem meg, akár kicsi akár nagy.
nem vagyok átlagos lány, mondhatni nem is érzem magam lánynak.
nem azt mondom, hogy melegítőnadrágba mászkálok, persze ránézésre össze se lehetne téveszteni a másik nemmel, de a külcsíny nem minden.
sosem értettem meg az iskolatársaim, barátaim, problémáját.
a munka persze más, azt nemrégóta csinálom, itt már az embereknek nem az a problémájuk mint egy iskolába játró embernek.(legyen általános-,közép-,vagy főiskolás, egyetemista)
de egyik közössében sem találtam sose a helyem.
persze ottvoltam, elvoltam, nem szigetelődtem el, de nem voltam boldog.
az életem rengeteg csalódásban bővelkedik- bár kié nem?-
a kölönbség csak annyi, hogy én nehezebben éltem világéletembe meg az ilyesmit.
van egy dal/szám, egy kispál szám, ami kifejezi az elmúlt fél évemet: a gyógyüdülő...

Józan ész,
Mikor kimész, én becsukom az ajtót
Ne jöhessél többet újra
Nem akarom megbeszélni
Ez milyen pokol melyik bugyra

Annyi kocsmába’ vannak
Bölcsészek, majd azokkal
Megbeszéled úgyis, meg ha
Csajozni akarsz, a csajokkal is
Szia, köszi, szervusz, hello, picsába el veled!
Szia, köszi, szervusz, hello, picsába el veled!

Téboly, te hosszú álom
A megsértettek álma
Egy végleg lesérült atléta,
Akit a kertbe visznek ki sétára
Nagy levegő, napfény, víz, lombok, ennyi, csönd van, csönd
Ó, nagy levegő, napfény, víz, lombok, ennyi, csönd van, csönd

Jó, persze, ezek is szálak, és össze-vissza elvezetnek
Egy könnyebb úthoz, és a végén délibábos célkeresztek
Egy percig sem fogod élvezni, és a semmiért majdnem meghalsz
És később tényleg, de úgy, hogy magadban feldöntöd az összes asztalt
Mert ott munkál az iszonyú kétség, hogy nem voltál a helyes úton
Soha egyetlen percig sem, és most itt az idő, hogy múljon
Minden mindenestől úszít, ez irgalmatlan bénaság
Nagy levegő, napfény, víz, csönd és összecsukható fák

Józan ész,
Mikor kimész, én becsukom az ajtót
Ne jöhessél többet újra
Nem akarom megbeszélni
Ez milyen pokol melyik bugyra


nehát ez voltam én, most pedig könnyes szemmel búcsúztatom is,mert azért valahol szerettem, hisz én voltam...
de jobb nélküle,sőtt... így élhető az élet, mint mikor eltávolítanak egy tumort...és meggyógyulsz...
bár a tumort nem szereted, én viszont ezt a részemet szerettem valahol...


további kellems TV-zést!!


Értem én! Csak leszarom...


Hozzászólok!
Kedves Gyerekek!
A holnapi nap az érdeklődés hiánya miatt elmarad!!
Megértéseteket előre is köszönjök!

---------------------------------------------------------

az optimista pesszimizmus néven futó új életfelfogásommal próbálgatom szárnyaim, és megjegyzem, eddig soha nem látott változáson mentem keresztül pár óra leforgása alatt.
további kellemes robotot kívánok minden kedves túlélõnek!



Oldal :  1 2 3 4