Hát most mindenki azt mondhatná, h tényleg olyan vagyok, mint a hullámvasút Főleg, hogy először rosszat, bizonytalant írtam, utána csak jót… most meg ismét mit is mondhatnék?!
Peti… én, én nem értek semmit. Azaz értem, csak szar. Lehet lehetne jobb, de ahhoz nem itt, így kéne tartani… Hanem már sokkal előrébb. Másnak a kapcsolatában 1hónapra 5alkalom tali jutott? Mert szerintem nem, nálunk még is ez a helyzet. Még mindig. Tegnap nagy kiborultam… szokásosan, kisírtam a szemem, de semmi sem lett jobb. lebasztam Petit, hogy még keresni sem képes. Ha ígér akkor tartsa is meg… ha azt ígéri, hogy majd beszélünk, akkor legyen is így. Ne kikapcsolja a telefonját miután megcsörgetem, hogy várok rá. Ez szerintem nem így megy. Mind1… tudom, hülye vagyok, hogy húzom a dolgot és igeeen, megint rossz embert választottam. Lehet, nem tudom. Majd kiderül… bár ezt, h egy hete nem láttam, ezt elég nehezen fogom bírni. Ki tudná elviselni?! Meg sms-t is csak akkor kapna az ember, ha már nagyon rágná a pasi fülét… Csak vicces lesz… suli nekem is és neki is. És annyira nincs messze. Érdekes lesz… mind1. Naiv vagyok és azt mondom, hogy majd talán minden megváltozik. Talán nem… eldől. Majd ha az idegosztályról írok, mindenki tudni fogja, hogy miért is vagyok ott, ahol…

Mellékesen Edével… hát összezörrentünk. Annyira rágja a fülem, hogy válasszam őt, hogy kellek neki. Isteni pasi, külsőleg és belsőleg egyaránt, már van saját lakása, ami eszméletlen jól néz ki. De… nem tudom. Félek… félek valamitől, amire nem tudok rájönni, hogy mi lehet az!!
Szóval… azon zörrentünk össze, hogy ez így nem fog menni, hogy ő azt akarta, hogy mi együtt… de pofám leszakad, még engem basz le?! Ott voltam és még is félredobott és egy másik ribancot választott… Azért mindennek megvan a határa, amit most ma nagyon is átlépett. Ez így megy?! Nem vagyok 20-25 és már így lekell nézni az embert?!
Hogy fogyatékos és hülye… és mindent elhiszek, meg magamra vállalom a balhét? Neeem, azért szerintem nekem ennél több eszem van, csak a saját házam táján nem tudok rendet tenni az a baj... De Ede így semmit nem fog elérni… igen yool esik, hogy udvarol… de tudja, hogy mi van, nem értem miért nem lehet megérteni. Jó igen, talán kicsit messzire mentem én is… de azért 1-2 dolgot érzékeltettem vele. Mind1. Az ő szavaival élve, közöttünk már soha nem lesz semmi. Igen, ezt ő mondta… vicces Remélem mindenki érzi benne a poént…
ha-ha!!
Na, mind1… Mindenkinek őőő… szép estét

Azaz igazság, hogy most, hogy begyűjtöttem egy kis tapasztalatot. El tudom mondani az ellenkezőjét a legutóbb leírtaknak… azaz, meg tudom magamat nyugtatni.
Mivel, az elmúlt 4 napban, végre 2szer is taliztunk Petivel, ami azt hiszem nagyon jó. Annyira én sem akarom túlzásba vinni a dolgot, ő sem. De ráadásul ő most dolgozik is. Azért valami még is elkeserít ám… De majd a végén úgy is kifejtem mi lenne az.
Kezdem is azt hiszem a legelején…
Pénteken taliztunk Petivel. A kora délutánt b.nőmmel Alexával töltöttem, majd hazajöttem, hogy elvigyem a kutyát sétálni. Gondoltam előtte írok Petimnek egy sms-t, hogy mi a helyzet vele és hogy mikor láthatom már végre. Elküldtem az üzit, majd félpercre rá már kaptam is a választ. Az állt benne, hogy 30perc múlva ott van értem. Nagyon örültem neki, azt hittem az enyémre válaszolt, de mint később megtudtam, hogy akkor írt nekem, amikor én is neki:P A kis drága Pontos volt, fél 9re ott is volt értem. A kérdés, hogy akkor hova is mennyünk. Ott álltunk a kereszteződésben vagy 5percet, mire kitalált valamit, hogy hova is fog vinni:P Kimentünk sikire, megnézni a tavat, mondjuk csak dumcsizunk meg kiélte a száguldozási vágyait Imádom ahogy vezet, kis őrült Sajnos nem sokat maradtunk mert kijött rajta az allergiája, szegénykémnek. Elvitt máshova, megmutatta, hol szoktak bulizni. Aztán megálltunk egy helyen. Úgy ahogy félreeső volt, de kellemes. Senki nem zavart minket. Hallgattuk a zenét, és átadtuk magunkat a szenvedélyeknek… :$:P Ezt, mint mindig, mindenkinek a saját fantáziájára bízom, hogy mit gondol a pontok után Nagyon jól éreztem magamat, nagyon édes volt, teljesen oldott volt a helyzet. Sőt még két barátját is megismertem, mondjuk az egyiket már ismertem Még arról a bizonyos szilveszterről… Ölelt és csókolt… annyira jó, hogy kellek neki. De még mindig gátol valami. Talán félek a boldogságtól, talán nem merem magamat átadni a teljesen átható boldogságnak, talán még sem ezt akarom… Lehet, hogy nem tudnám elengedni, ha kellene? Remélem nem kell…
Tegnap volt egy csodás dologban részem. Láttam egy hullócsillagot, amikor Petivel voltam. Kívántam… De sajnos nem árulhatom el, de annyira édes volt amit ma mondott… Kérdeztem, hogy szerinte bejön e a hullócsillag kívánság, azt írta, hogy reméli… és megkérdezte, hogy vele kapcsolatos?! és… elárultam neki, annyit, hogy részben és örült neki. Nekem ez annyira jól esett. Van egy olyan érzésem, hogy sejti, hogy mit kívánhattam. De ez yoo… nem akarom őt elengedni, mondjuk még kell egy kis út mire eljutunk oda, hogy teljesen megismerjük egymást. De ez mindig így van.
Ma olvasgattam régi MSN-es beszélgetéseket. Annyira ki tudtam venni, hogy én mennyire ellenkeztem az ellen, hogy találkozzunk. De nem tudom megmondani, hogy miért… talán jobb is, hogy most kicsit érettebben találtunk egymásra. Örülök, mert egy kisebb utat már én is megjártam Tomi oldalán és hálás vagyok neki, hogy megtanított függetlennek lenni, maradni. De ha szerelmes az ember, akkor?! Jó persze kell a szabadság most már én is átlátom a helyzetet, de más… más még így is jól boldogul, hogy nincs ilyen szabadság, hogy semmi levegő sincs… Mind1, talán mi majd így is elfogunk boldogulni. Bár ezen akarok változtatni, hogy heti 2szer talizunk. De jó, én türelmes vagyok és megértő. Tanulnia kell és mellette dolgoznia… ez van, majd meglátjuk mi lesz.


Mielőtt elbúcsúznék megjegyzem… még mindig ostromolnak. Ketten is, de sajnos ez a vár egy darabig bevehetetlen lesz. Edével úgy érzem egy kicsit az összeveszés határán voltunk. Ismerem és tudom mit tart a szemei előtt, tehát 6szor meggondolom, azt a dolgot, hogy elhív magához filmezni… ez egy kicsit bonyolultabb annál, hogy átmegyek, filmezünk és a végén eljövök… Neeem, ő nem állna, meg itt. Neki nagyon nem ennyi lenne és én ezt nem hagyom, hogy adjak neki esélyt arra, hogy rám másszon. Persze ha egyedül lennék, akkor örülnék neki, hogy Ede ennyire törödik velem, de kicsit ezzel elkésett, akkor kellett volna sírnia amikor azt a másik ribancot választotta… Ez a hajó rég elúszott… vagy nem?! De, nagyon is… legalább is most ezt gondolom. Azt nem mondom, hogy a mostani véleményem nem megdönthetetlen… De ki tudja?! Majd eldől mi lesz…
A másik jómadár meg… tegnap kaptam tőle egy olyan sms-t, hogy szeretne velem találkozni, de hogy nem lehet semmilyen kifogásom. Azt hiszem, ez nem így megy. nem birtokol és ő is nagyon elkésett. 3éve arra pályáztam, hogy halljam tőle azt az ajánlatot, amit most tett… de ezzel elkésett ő is… Nem sokkal épp, hogy 1-2hónappal. Sőőt nem is 3évvel!!! Nekem ilyeneket ne írogasson a Tomika, mert rohadtul nincs joga hozzá… Vagy tévedek?! Szerintem nem, ha meg másnak más véleménye van, azaz ő dolga… már bocsánat.

Hjajj, azért néha szeretnék elhatárolódni és nem a pasik után menni, de miért függök tőlük ennyire?! Talán most törlesztem azt az örömet, amit régebben nem kaptam meg… Nem tudom. Remélem egyszer rájövök a helyes válaszra

Na, hát mindenkinek szép napot…

Nem is tudom, hogy szerencse vagy sem. Megint kifogtam magamnak egy vízöntőt. Bár őt már évek óta ismerem, még is csak most sikerült egymást behálóznunk. Hogy mindenki értse a vízöntő dolgot tartok egy kis kitérőt…

Két komoly kapcsolatom volt eddig. Az első sikerült a legjobban, de a vége már annyira ramaty volt, hogy azt senkinek sem kívánom. Nono volt az első komoly kapcsim. Természetesen vízöntő volt.
Tomi volt a második komoly kapcsolatom. Jellemben volt közöttük hasonlóság. Volt időm felfedezni ezeket. Lehet baromság, de én ezt annak könyveltem el, hogy ő is vízöntő.
Mondjuk Tominál már drasztikusan az egész kapcsolatban fellelhetőek voltak azok a balsorsú dolgok, amik Nononál a kapcsolatunk végén.
Alig van rám ideje, kevés tali… stb. Sok olyan dolog, ami engem megtud ölni Persze, csak idézőjelesen. Hülye lennék pasiért meghalni… egyik sem érdemli meg. Remélem azért ezt senki nem veszi a lelkére, de a rutin meg az évek beszélnek belőlem.

Tehát visszatérve az eredeti történethez… Most már pár hete van egy fiú, akivel találkozgattam és végül az övé lettem. Azaz egypár vagyunk! Petinek hívják és róla már meséltem. Még az első „emlékemben” olvashattatok róla. Igen, ő volt az akivel együtt aludtam az első találkozás után Elég vicces történet. De legalább megalapozta valamivel a jövőnket. Hát most ismét megkeresett, beszélgettünk MSN-en. Irt nekem sms-t is. Majd találkoztunk. Elhívott egy randira és én bele mentem. Megjegyzem… mindig is tartottam attól (De csak régebbe), hogy találkozzak vele. Nem tudom miért… de így volt. Hát most örültem, hogy belementem a tali dologba. Kellemeset sétáltunk, majd leültünk egy padon és órákig beszélgettünk. Majd időben hazavitt és csókkal búcsúztunk. Taliztunk még 1szer, 2szer… és ő elment nyaralni. Ekkor már ő úgy ment 10napra Horvárországba, hogy egypár voltunk. Nagyon édes és lelkes sms-eket írt nekem kintről. Azt hittem nem fog nekem írni, de kellemeset csalódtam benne. Hiányoztam neki, már szeretett volna velem lenni, ölelni és csókolni. Nagyon jól estek a szavai. Aztán, hát most úgy állunk, hogy 3 hete együtt vagyunk, de ez az idő alatt 3szor találkoztunk… mentsége legyen, hogy 10napot nem volt itthon. De akkor is!!
Csak én vagyok ekkora balf*sz, hogy a saját kapcsolataimat nem tudom rendbe tartani…?!?!?! Vagy másnak is vannak ilyen problémái?! Mert én még nem hallottam, hogy másnak ennyi szarsága legyen. De hát ez van, együtt élek vele.
Minden esetre, most várok, hogy mi lesz… mert tegnap találkoztunk volna elvileg… de hát sajnos 2 sms és 3 hívás után sem tudtam elérni… kicsit ki voltam akadva. Szégyen, nem szégyen… de még mindig tud fájni egy ilyen eset… és sajnos megkönnyeztem a dolgot. Este 11kor kaptam tőle egy sms-t, hogy ne haragudjak rá, de otthon hagyta a telefonját. De hol volt egésznap?! Csak ma délelőtt válaszoltam neki… és feltettem pár kérdést neki. De, mint mindig… ugyan azt mondhatom, hogy nem igen akarom elveszíteni őt. De majd meglátjuk mi lesz a vége. Úgy is megfogom írni, aggódni nem kell
Szóval, a lényeg, hogy Peti is vízöntő és nem szeretném, ha megint fájna…


De remélem a mai napom jó lesz… majd meglásssuk. Mindenkinek szép délutánt

Hogy minek is?! Annak, hogy találkoztam Áronnal. Igen… ő az exem. Találkoztunk. Hogy is jutottunk el ide, hogy találkozzunk?! Megnézte vipen adatlapomat én meg írtam neki, egy mailt, hogy milyen rég beszéltünk és mi a helyzet vele. Majd elkezdtünk vipen levelezni. Megcsinálta msn-jét és ott folytattuk a beszélgetésünket. Már egy ideje fűztem és egy párszor lemondta vagy valahogy elmaradtak ezek a talik. Aztán végül is találkoztunk. Pontosan 2hete. Nem gondoltam volha, hogy találkozunk az előző alkalmakra gondolva. Én türelmes voltam… és ismét csak vártam Hát a tali vége csókokkal és ölelésekkel végződött. Jó volt, jól esett. Mikor megcsókolt éreztem vmi fura érzést… de nem tudom mit… olyan yoo érzéssel töltött el A tali alatt sokat beszélgettünk, elmélkedtünk, álmodoztunk és viccelődtünk. Azaz minden tök jó volt. És az a bizonyos kérdés is elhangzott… hogy együtt vagy sem. Nem tudtam mit válaszoljak. Nekem elég friss volt így ott ez a dolog. Nem tudtam abban a pillanatban dönteni. Kicsit össze voltam zavarodva, azt hiszem… kértem egy kis időt. Szerettem volna átgondolni ezt az egészet, beszélni Alexával, hogy ő mit is gondol erről. Végül is nem igen tudott segíteni, tehát megemlíteni is felesleges volt… mert tudom milyen. Mindenről beszámolót tart a Zsoltinak… ráadásul az esetek többségében félreinformálja így engem hozva kellemetlen helyzetbe. Na, de hát… aztán végül dűlőre jutottam. Nemet mondtam… nem most van itt az ideje annak, hogy ismét egymáséi legyünk, legalább is szerintem.

De lehet, hogy már soha nem is lesz. Ma összevesztünk… azaz, ez az egész tegnap este kezdődött… és nem értem, hogy ő mire akar kilukadni… mit akar mondani azzal amit nekem leír. Legalább is én nem tudtam összetenni őket. Lehet az én hibám, de… az nem megoldás, hogy „elrohanunk”. Mert hát… Áron bemutatta hogy kell a másikat otthagyni. Csak az a vicces, hogy ő nem ért dolgokat és így nagyon nagy hülyeségek jöttek ki a dologból. Nem fogom rá. Eszem ágába sincs. Tudom, hogy milyen ingerlékeny vagyok most és hogy akár egy szóval feltudnának húzni… de akkor is.. Na mind1. Majd még írok róla ha van vmi…

Hihtetlen és még mindig nem fogytam ki a történetekből… A mostani storym Tomikáról fog szólni. Igen, ő az osztálytársam. De… ez megengedett:P
Végre rávett arra, amire szintén fűzött egy ideje… hogy elmennyek vele kocsikázni…
De!! a kikötés, hogy csak kocsikázunk és csak beszélgetünk, amit persze tudtam, hogy nem így lesz
Megbeszéltük a találka idejét és helyét is. Ez már június végén történt…, azóta viszont, mint akit elnyelt a föld. Na, de ez van.
Elvitt egy eldugott helyre, ahol már 1szer 2szer jártunk. Itt csak az „első” csók csattant el, persze a körités a beszélgetés volt. De ez a hely egy kicsit forgalmas volt, ahhoz, hogy bármibe is belemerüljünk. Ezért adtam neki egy tippet, ahol átadhattuk magunkat a másiknak. Míg az első ülésen az előjáték és egymás felhúzása volt a cél… addig a hátsó ülésen a befejezés. Mondjuk szeretkezni, nem szeretkeztünk… de ezen kívül… vmi isteni volt vele… mondjuk, azért a helyszínen változtattam volna. Nem még sem, akkor nem lett volna ennyire izgi..:P Annyira a részletekbe nem akarok most belemerülni. … De, annyit elárulok, hogy érti a dolgát, hiszen eljuttatott a csúcsra… és majdnem én is őt, ha hagyta volna:P
Hát… remélem mindenkinek lesz ilyen élményben része…

Valakit kihagytam, akit az előző körbe nem sorolhattam. Edére gondoltam…
Róla nem meséltem és nem is szívesen mesélek, beszélek. Nem, nem érzékeny pont. Csak egyszerűen, szerintem nem érdemli meg. Vagy még mindig a szívembe van zárva egy kis része?! Vele is kertvárosban találkoztam. Alexa pasijának, Zolinak az egyik nagyon jó haverja. Zoli meg a haverjai a kertben PS-eztek. Ott volt közöttük Ede is. Ő volt a legnyitottabb. Csak ö jött oda hozzánk. Bemutatkozott… flörtölt velem, beszélgettünk. Nagyon helyes és kedves srác. Nem sokat maradtunk, mert elvittük a kutyát sétálni. El is felejtkeztem Edéről. Mind addig amíg meg nem kerestem vipen és be nem jelöltem. Írt egy mailt nekem, és innen kezdődött az egész. Leveleztünk, majd fel vett msn-re. Nem sokkal pár napra rá, találkoztunk Zsoltiéknál Hárman megbeszéltük a dolgot, azaz mindig csak ketten. Mikor én meg Ede voltunk soron… beszélgettünk, majd megcsókolt… istenem. Az a csók! Egy álom volt Na, hát ez egy bonyolult nap volt. Majd este, meg másnap meg másnap is msn-eztünk. Beszélgettünk, ismerkedtünk. Én is tetszettem neki és ő is nekem. SMS-eztünk is. Majd kaptam tőle egy olyan üzenetet, hogy vendége vagyok egy mozira. Elvitt mozizni, a kis édes. Megnéztük a Szex és New Yorkot. Én élveztem, de ő munka után egy 2és félórás filmet eléggé nehez bírt… De én yool éreztem magamat vele, mondjuk kicsit fura randi volt azt meg kell hagyni. Pár héttel később viszont…. Üres volt a ház., még javában tartottak az EB meccsei. Akkor is mns-en beszélgettünk, mikor jött egy ötlete, hogy miért nem együtt nézzük a meccset. Én bele egyeztem, mert ilyen pasival?! Hülye lett volna aki erre nemet mond. Kimentem elé a buszmegállóba. Hát meglepetésemre, hatalmas bókokkal fogadott. Hogy milyen jól nézek ki, pedig csak játszósba voltam Lehet csak így akart levenni a lábamról. Még nővérem otthon volt, amikor megérkeztünk hozzánk. Elkezdtük nézni a meccset az ágyamba. Közben voltak olyan időszakok, hogy simogatott, a lábam a kezem… édessss…:$ Aztán mikor egyszer kiment nővérem a szobából… megcsókolt… a szívem az majd kiugrott a helyéről. Annyira… isteni egy pasi… de hát, mire is számíthattam!? Oroszlán. Na de erről majd mindjárt. Ugyan is kettesben maradtunk. Ő eléggé rámizgult, de én nem hagytam magam. Második „randi”, vagy mi a fene és megakar… értitek. Ha már akarok tőle vmit és állítólag ő is, akkor harcoljon már egy kicsit. Érdekes éjszaka volt. Vmikor 1óra fele ment haza… Nem tudom, nem bántam meg azt hiszem. Tanulságos volt minden esetre. Csak… aztán eltelt 1 hét, hogy nem hallottam felőle semmit. Amikor kaptam egy sms-t hogy szerinte nem lesz közöttünk semmi… majd még aznap délután megtudtam, hogy van b.nője… de vicces mert nem tőle. Tőle még egy pár nappal később tudtam meg. De annyira vicces, mivel ős is túl van a 20-on. Kajakra olyan, mint a Joci, csak egy jobb változat. Azt hiszi, hogy azért mert még nem vagyok annyi idős mint ő hülye vagyok… Ez szánalmas… látszik pasi. Na mind1. Jahm, és az is látszik, hogy oroszlán… a közös meccs nézésre gondolok itt… és igazam van, mert az ilyen jegyűek már csak ilyenek. Sajnos… de hát… azt hiszem Edéről ennyi… Deeee, még mindig van mit mesélnem…