újra itthon!!
rájöttem hogy ez az egész úgy fog működni, hogyh étvégén hazajövök nés csak akkor bírom leírni az előző hét eseményeit...
hát ez a hét nem volt egyszerű! szombaton elméletileg elindultunk egy most nyíló
klubba, de én már a házibuliban kb 01:30ra úgy késsz voltam h haza kellett mennem

de az a ház ahol voltunk, nagyon kemény! haverjaim eddig a városközpontban laktak egy kis családi házban, de most elköltöztek a város túlsó végébe egy palotába... két szintes ház, két fürdő, iszonyat nagy nappali pusz 3szoba! itt laknak 6an fiúk! nagyon kemény! csak az a gáz, hogy mindenki bemehet mindenhova cipővel meg az egész házban szabad a dohányzás, meg még nincsenek bútorok, de ha egyszer be lesz rendezve nagyon jó lesz! már megint rengetegen voltunk, de sajnos volt ott egy két nagyon nem kívánatos személy is! és sajnos ez már az első 5percben elrontotta a hangulatomat! épp hogy odaértem benézek a fenti szobába, és azt látom h az én kis "szívszerelmem" simogat valami max 16 éves kiscsajt! kicsit elborult az agyam, de szerencsére nem vették észre metr túlságosan el voltak foglalva magukkal! ezután kissé depis lettem, de jól elpörögtem többiekkel, de utána haza kellett mennem, mert iszonyat sz.rul lettem! lehet h az volt a baj hogy már a fodrászommal elkezdtünk wisky-zni...?

a vasárnapot vízszintes állapotban töltöttem, csak enni keltem fel egyszer! talán....
hétfőn bementem 10re órára ahol referátumot kellett volna tartanunk, de iszonyat módon nem volt kedvünk megcsinálni, ezért még múlt hét csütörtökön írtunk egy e-mailt a tanárnak hogy iszonyat betegek vagyunk, meg ilyenek tehát kérnénk egy hét haladékot. na ezt persze hogy nem kapta meg, ezért bepöccent és megköszönte szépen a munkánkat és elküldött minet a bánatba... a megdöbbenéstől nem igazán értettem h mit mond de valami olyan volt a lényeg h nem kell h többet bemenjük szemináriumra, meg a félévünknek is annyi!

na de hát ez van...
ezen felháborodva elmentünk netezni és megnéztük, hogy ez az óra nem is szeminárium, hanem előadás, és onnan törvényileg nem lehet kicsapni az embert! ebben teljesen biztos vagyok, mert az egyik tanárom már a szemembe mondta hogy sajnálja hogy nem küldhet el... majd meglátjuk mi lesz! a másik csajszi azt mondta, hogy majd bemegy jövő hét hétfőn és beszél a tanárral.
mikor mentünk be városba netezni írt másik barátnőm hogy menjek már ki vele shoppingolni valami ajándékot apjának, a város túlsó végére! kimentünk, de iszonyat módon nem találtuk amit kerestünk, ezért megérdeklődtünk egy eladótól, aki véletlenül pont az otthoni szomszédasszonyom volt, aki mögött már vagy 18éve lakok, és nem ismert meg.. ciki!!!
utána visszamentem órára és mindenki tök aranyos volt mert jöttek érdeklődni, hogy akkor most mi lesz, meg hogy ők nagyon sajnálják, meg hogy ez a tanár mekkora egy szemét. kicsit meg voltak lepődve, hogy nem ütött szíven, de én ilyen vagyok
este jött barátnőm és elmentünk vele meg még egy haverommal egy elektronikus zenei rendezvényre. elméletileg... a hely ahol volt a város egyik egyetemisták által leglátogatottabb helye, de most voltak lent vagy huszan.

a zene egész tűrhető volt, de hát nem táncolt senki! pedig nekem meg barátnőmnek lett volna kedve... ezt megunva olyan 01.00körül átmentünk egy másik helyre ami tömve volt emberekkel. ez meg azért nem volt jó. érdekes volt az embertömeg, mert 22:00tó Anime Sound System koncert volt utána meg Retro buli, tehát rasta emberkék keveredtek a plázapicsákkal! vicces volt nézni!

de legalább sokan megdícsérték a fölsőmet, ami igazából nem is az enyém, de tényleg tök cuki! tele van MickeyMouse-okkal...
kb 03:15re értünk haza, és nekem 8ra kellett mennem gyakorlatra ebben az volt a vicces, hogy egy percet sem bírtam aludni, mert bnőm úgy csikorgatta a fogait, hogy azt hittem megőrülök...
reggel bementem órára, szinte végigaludtam az elsőt, aztán hazamentem és tényleg aludtam...
innentől a hetem totál szokásosan telt! suli, alvás, suli, alvás...