A függőség nálam azt jelenti, hogy a szükségleteimnek valamilyen kielégítési szokása. Nekem is vannak függőségeim mint minden más embernek általában... De félek ezt én kimondani mások felé... pl. hogy dohánnyal és alkohollal károsítom a testemet/szervezetemet. De az vesse rám az első követ aki ezeket nem próbálta volna, vagy nem gondolt már arra, hogy egyáltalán kipróbálja ezeket az anyagokat. Amúgy pedig nincs olyan fiatal mostanság akinek nem volt még alkohollal kapcsolatos élménye... Én az alkoholt inkább csak a társaság miatt iszom és nem a saját magamnak a kielégítése érdekében. A dohányzást úgy mond feszültség oldás miatt használom. Nem mondom, hogy rászoktam volna ezekre, de elég jó úton vagyok e felé.
Soha nem mondták még nekem a kortársaim, hogy "Hé figyelj, te miért is csinálod ezt?...", inkább az ellentétét érzem... És ezért úgy érzem, hogy befolyásolható ember lehetek, vagy épp csak akaratom nincs az egészhez... Így ha rászoknék az ilyen anyagokra akkor félő, hogy nem tudok majd mert nincs akaraterőm... :S
Egyébként igazából csak csokoládé/kakaó függő egyéniség vagyok aki él/hal egy kis "üzemanyagért". Ha nem kapom meg egy-két napig depressziós érzéseim vannak, de aztán elmúl utánna a vágyam... de nagyon élvezem ezután bármilyen csoki betolását, szinte élvezetes pár falat a depiző időszak után...
Még le írhatnám pár sorban a géptől való távozásomat és indokát is (de így 3pont jelzi)...
Hali!

Miért is írok én Blogot?!

Kedves blogom, azért írok én beléd, mert túl sok olyan dolog van a fejemben amit másnak nem nagyon önthetek ki, mert nem nagyon értene meg. Szóval úgy döntöttem, hogy elkezdelek használni a további életemben. Már 16éves vagyok és most Januárban leszek 17. Elég fura, hogy így felnőtt felé haladó fejjel írok először blogot, de hát ezt is ki kell próbálni.
Soha nem sajnáltam azt ha valamit elszúrok az életben, de bánkódni bánkódtam utánna. Szóval remélem most nem lesz ez a helyzet. Azt se tudom, ha ezt valaki elolvassa mit fog rólam gondolni, hogy ebben az emberben valami nincs rendben... de remélem téves dolgokat azért nem fognak állítani rólam. Sokat "basztattam" magam, hogy még se kéne Blogot írnom, mert fölösleges, de rájöttem, hogy az nekem nem megy, hogy lelakatolom a fejembe a sok gondolatot, örömöt és bánatot. Szóval elkezdődött...