Hát teljesen, mint Garfiled: utálom a hétfőket! Ezek a napok általában olyan nehezek. Már csak azért is, mert ezzel kezdődik a hét...
Na, mindegy, túléltem. Újra ugyanúgy, mint a többi hétfőt... és volt már egy pár.

Azért nem volt olyan rossz, csak ne lennék ilyen éhes, meg álmos. Végülis más bajom nem volt.
De amikor hazaértem, aludtam egyet és már itt vagyok. Úgy ültem le ide írni, h annyi mindent akarok... és most meg már nem tudom, h mit mondjak.
Egyedül vagyok, a szerelmem nincs velem, dolgozik. És nem is fog ma jönni hozzám. Úgyhogy van ma időm mélázni, elgondolkozni dolgokon.
Olyan rossz az, amikor az ember közel enged vkit magához (nem férfi-nő kapcsolatról beszélek, hanem pl egy barátságról) megszereti és az ilyen barátságoknál is van olyan, h féltékenység. Éltetek már ilyet? Marha rossz. Van párom, imádom... és vele minden rendben. De hogy egy barátságnál ilyen előforduljon?! Miért? Érdekes. És engem speckó idegesít. Na, mindegy, nem értem. Majd egyszer talán megváltozik ez a dolog... vagy nem.
Holnap mégsincs sztárjk a bkv-nál!!! Ugyanis én is bkv-s vagyok, na, nem mint a nagy átlag...

mivel az ellenőröket én sem szívlelem, pedig egy cégnél dolgozunk, tehát kollegák. De hát ez van.
Úgy volt, h holnap biciklivel megyek melózni, mivel én sztrájktörő lettem volna.

de szerencsére minden megoldódott az utolsó pillanatban, amit szerintem tudni is lehetett azért, h így lesz.
Na, jó, mára azt hiszem ennyi, mert keresnek msn-en.

Majd talán holnap, vagy holnapután, vagy...