Üdv ismét. Nos, van egy Roland nevű emberke, aki aranyos satöbbi, és megért, hogy rakjak fel néhány képet. Mondtam, oké, szóval benyomok ide pár linket, amik betölti az Én nyomi fejemet xD

http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/001.jpg
http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/ne04.jpg
http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/02.jpg

Megvárom, míg kirohantok a mosdóba evakuálni a reggelit, majd visszajöhetsz olvasni tovább a zagyvaságaimat


Végre kezdem érezni a nyár pusztító hatását, de még küzdök a könyveket használva. Már most tervezgetem, hogyha kiolvasom a most lapozgatott könyvemet, a Gyehennát, nekiállok kötelezőket falni, meg kötelezőe ajnlottakat. Sajnos muszáj...

Elméletileg olyan négy kötelezően ajánlottat akarok elolvasni, mivel ha mindegyikből tartok egy-egy kiselőadást, ahol beszámolok a kedvenc részemről, valamint arról, mi a véleményem a könyvről, miért ajánlom, illetve miért nem ajánlom, egyenként kapok érte egy ötöst. És mivel a tanárom egy pofára osztályozó görény, így azt hiszem jó lesz, ha belehúzok.


- - - - - - -

Egyébként, szeirntem napszúrást is kaptam, vagy pedig sima agyrázkódást. Most találtam egy kis karikát a gyömngyfűzőszettemben. Kicsit széthajlítottam, hogy egy ilyen rés maradjon a két vége között, majd ráakasztottam az ajkamra, és msot azzal fogom megilyeszteni anyámat, hogy mikor kimegyek, meg fog rémülni, hogy szájpiercingem van. xD Egyébként, nem rossz érzés, hogy van mit piszkálni a számban, de soha az életbe nem nyomatnám át a számat komolyan. Azt már nem...

Üdv ismét. Nos, van egy Roland nevű emberke, aki aranyos satöbbi, és megért, hogy rakjak fel néhány képet. Mondtam, oké, szóval benyomok ide pár linket, amik betölti az Én nyomi fejemet xD

http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/001.jpg
http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/ne04.jpg
http://i45.photobucket.com/albums/f57/RonnieHalcoln/02.jpg

Megvárom, míg kirohantok a mosdóba evakuálni a reggelit, majd visszajöhetsz olvasni tovább a zagyvaságaimat


Végre kezdem érezni a nyár pusztító hatását, de még küzdök a könyveket használva. Már most tervezgetem, hogyha kiolvasom a most lapozgatott könyvemet, a Gyehennát, nekiállok kötelezőket falni, meg kötelezőe ajnlottakat. Sajnos muszáj...

Elméletileg olyan négy kötelezően ajánlottat akarok elolvasni, mivel ha mindegyikből tartok egy-egy kiselőadást, ahol beszámolok a kedvenc részemről, valamint arról, mi a véleményem a könyvről, miért ajánlom, illetve miért nem ajánlom, egyenként kapok érte egy ötöst. És mivel a tanárom egy pofára osztályozó görény, így azt hiszem jó lesz, ha belehúzok.


- - - - - - -

Egyébként, szeirntem napszúrást is kaptam, vagy pedig sima agyrázkódást. Most találtam egy kis karikát a gyömngyfűzőszettemben. Kicsit széthajlítottam, hogy egy ilyen rés maradjon a két vége között, majd ráakasztottam az ajkamra, és msot azzal fogom megilyeszteni anyámat, hogy mikor kimegyek, meg fog rémülni, hogy szájpiercingem van. xD Egyébként, nem rossz érzés, hogy van mit piszkálni a számban, de soha az életbe nem nyomatnám át a számat komolyan. Azt már nem...

Nos igen, tudom, hogy vége az iskolaévnek, és azt is tudom, hogy most lazulnom kéne... De valahogy Én nem érzek kényszert, sem pedig vágyat ahhoz, hogy nyugodtan, lazsálva töltsem el mindennapjaimat, beleolvadva a közönséges tinik közé. Persze, ezt nem cikizés,. vagy akármi szempontjából mondom, csak egyszerűen...

Tegnap és ma újra visszatértem egyik régi, kedves szórakozásomhoz, a fórumos szerepjátékokhoz. Mivel Én Harry Potter olvasó vagyok, és anno még fan is voltam - ez mára már enyhült bennem, de a szerepjáték részét még most is csodálom -, regisztráltam egy HP-s, fórumos iskolába. Az elején azt hittem, minden olyan szokásos módon megy ott is, csak Harry Potter világról tanulunk, ám kellemesen csalódtam.

A tantárgyak között flemerültek olyan témák is, mint tünde nyelv - amihez nem egy segédkönyvet gyártottak, és amihez angolul megvan egy nyelvtankönyv is -, a gemmológia - mely a kristályok, gyógyító kövek használatáról, tulajdonságairól oktat -, valamint mint a logika és érveléstan, amin igenis megakadt a tekintetem... Szorgalmit természetesen mindegyikből lehetett kapni, ám logika és éveléstanhoz sajna még az érettségiző ismerőseim sem tudtak hozzászólni. Bebuuktam...


Noh nem baj, úgy véltem, magamtól is tudok valamit alkotni, még ha az egy totális baromság is, legalbáb megpróbálom a kis csökevényes agyammal felfogni azt a sok izét, amit olvastam. Remélhetőleg sikerült.

A lényeg, ami miatt ennyi baromságot írtam, az végül is az, hogy ezeket a szorgalmikat Én komolyan megcsináltam! El sem hiszem, hogy képes voltam - így utólag visszatekintve - három órát ülni az asztalnál, hogy elkészítsem őket! Pedig mennyi mindsent csinálhattam volna... Nézhettem volna tévét, ölhettem volna z agysejtjeimet a gép előtt, vagy épp folyathattam volna a szemeimet a könyvek felett, és ez még nem is hangzik olyan rosszul...

- - - - -

A nap első felét nem tötltötem itthon, kint voltam Margitszigeten. Oh igen, az a szép hely... Persze csak akkor, ha nem kötnek belém tüccerek, nem nyalogat képen egy kutya, valamint képes vagyok bekötni a cipőfűzőmet, és nem esek hasra minden pillanatban. (megjegyzem, a cipőfűzőm elszakadt útközben.. éreztem, hogy acélbetétes bakancsban kellett volna mennem...)

- - - - -

A képeket természetesen nem teszem fel, vagy hát... Ha valaki kéri, szóljon, és felrakom a nyomi képemet xD Bár, szeirntem senki nem akar meghalni, még ha azok, akik ismernek azt is mnodják, hogy nem vagyok reláis magamhoz, és szeirntük jól néznek ki.. Szerintem simán elmebetegek xD

Nah, puszika mindenkinek...

Bea:
Nem tudom, hogyan szólítsalak,
Nem tudom, mit, s hogyan mondjak,
Nem tudom, mitévő legyek,
Vajon feléd miként léphetek.

Nem tudom, mit mondjak,
Nem tudom, szemed elé álljak?
Nem tudom, utálsz-e,
Vagy ez döntésem örök bűne..

Nem tudom, mit gondolsz,
Nem tudom, szíved hova vonz?
Nem tudom, pokolra menjek,
Vagy még melletted élhetek?

Nem tudom, Neked vajon jó-e,
Nem tudom, vagy minden törölve?
Nem tudom, Te mit teszel,
S jövőben miként létezel?

Nem tudom, hova tegyem,
Nem tudom, álmodtam-e?
Nem tudom, most hogyan mondjam,
Rímekbe kérdést így faragtam.

Nem tudom, mi lesz Velem,
Nem tudom, mi lesz Veled,
Nem tudom mi lesz holnap,
S a nap miként alhat,

Mikor ily kérdés áll fönn,
"Mi lesz most?" állok kérdőn,
De senki nem felel körülöttem,
Te pedig itt ülsz mellettem,
Szemed könybe lábad, és tudom,
Rosszat tettem, de nagyon.
Tudom, hogy fáj, nem csak Neked,
De mégis itt állok előtted.
Sírok Én is, Veled együtt,
A teher könnyebb négy váll között.

Kérlek Téged, ne áss el,
Csak adj kis időt, amely
Talán segít Nekünk, együtt állni tovább,
És szemet hunyni, mindegy mi fájt.

Bea:
Nem tudom, meddig írom,
Eme sorokat, melyek finom,
Fájó érzésként törnek elő,
Igen, lépni kell, de nem egyedül.

Maradok ott, ahol Te,
És várok Rád, ameddig kell,
Én szeretlek mindig, ez így is volt,
És fáj a szív, mely otthagyott.

Nem akarok rosszat, sem fájdalmat,
Szeretni Téged egy élet alattt...

© Λ © † Ц $ Ĵ:
Verset írni én nem tudok
De szívem Tied, jól tudod

Bea:
Sírok Veled, aameddig kell,
Hogy tavunkat tölsük könnyünkkel,
Csillogó víz, az élet tava,
Mely a miénk, csónakázzunk rajta...

Múljon el, mi fáj, és felejtsünk,
A csónak elúszik velünk együtt.

© Λ © † Ц $ Ĵ:
Elúszik, ha Te is úgy akarod
S derekamon érzem a karod
Nem élhetek csókod nélkül,
Mert mit ér ember szíve nélkül?

Bea:
Woodoobabákként egymás kezében,
Óvd a sorstól gyönge testem.
Én magamra varra és szívem helyén szíved,
Ott dobog, ameddig csak élek...

Nem hagyom, hogy kihunyj, nem akarom,
Ha egyszer kuihuny, hát meggyújtom.
Égj el velem, de ne nélkülem,
Hisz az élet lángja sem ég hidegen.

Melegítsük egymást lángukkal,
És nem lesz vihar, mi megzavar
Puszta létünkben, égésünkben,
Eme borzalmas, rideg ürességben.

© Λ © † Ц $ Ĵ:
Melegítlek, míg kezemet fogod,
S szerelmedet szeretni fogod.
Mert éltünk szerelemben könnyebb,
Ám anélkül mindennél szörnyebb.

Bea:
Fogom a kezed, séta közben megölellek,
Érzem a szívem szíved helyén,
Mely dobog, érez, és érted él.
Ott lesz jó helyen, most már nem kétlem,
Ki szeretni tud, de gyilkolni nem.
Nem féltem Tőled, átnyújtom,
De cserébe a Tiedet Én ápolom.
Igyekszem a legjobb lenni,
És Érted mindent megtenni...

Nézd el múltam, nézd el tettem,
Melyet változásom okából elkövettem.
Tévedtem, és zavart lettem,
Mert a világ felborult körülöttem.
Bocsáss meg kérlek, még egyszer,
És könnyemet könnyeddel töröld le...

© Λ © † Ц $ Ĵ:
Vigyázok szívedre,
De ne vedd a szívedre,
Ha kemény időkön,
Néha gyötrődöm.
Csókod éltet,
Szemed rám fényt vet,
S ez erőt ad
A mindennapokban.

Bea:
Mégha ridegnek is tűnök,
Belül érzek, gyötrődök.
Gondok bombája támadott,
Az élet nyugtot nem hagyott.
Melletted vagyok, ha Te is mellettem,
Bírsz, tűrsz a hidegben, melyben
Állunk a nyár közepén és várunk
Mikor lesz tiszta, és gondtalan az ég...

© Λ © † Ц $ Ĵ:
De tőlem ne óvakodj,
Mert sosem bántanálak,
Előtte tanakodj,
S ekvesebb lesz a bánat.

Bea:
Forrófejú, és fiatal vagyok,
Nézd el, ha utamról a porba futok.

Bea:
Te csak mosolyogj, és tudd,
Az útra mindengondolat visszafut.
Követem a szálat, az élet útját,
Mely nagy nehezen megtalált.
Ha kell, rájuk csomót kötök,
De a két száll itt összenőtt.
Ne vágjuk el, mely valamelyikőnké
Eltűnik, és odalesz a végtelenségé...

© Λ © † Ц $ Ĵ:
Újra mosolygok e sorokat olvasván,
Hónapos fagyásból olvadván.
Újra éled a test, s a szív,
Melynek vágya magába szív,
S soha el nem enged többé,
Mert Te teszed őket többé.
Mutasd, hogy szereted,
S nélküle a vágy majd eltemet,
Így tudja majd, megtalálta,
Ki örökre magába zárja.

Bea: Pici Beát gyötrik a fájdalmak,
Ásít nagyot, majd felriad...
Álmodott vagy nem, kitudja,
Fáradt szemeit megnyomkodja...

Fáj az továbbra, csak fáj,
Álmos szegény, a helye ágyban már.
Elbúcsúzik, erre az éjszakára,
Csókor nyom kedvese szájára.
Alud drága, pici szívem,
Nyugodj le, és töröld le könnyem.
A tiedet lágyan lecsókolom,
Nem maradj fájdalomra nyom.
Álmodban ringatlak, ölellek,
Fájó lelkedre borogatást teszek.

Hát igen.. Az utóbbi időben vannak problémáim a barátommal. Egyszerűen képtelen felfogni, hogy nekem van olyan kötelességem is - amit nem igazán szándékozok megszegni -, hogy időre hazamegyek. Amikor mnodom neki, hogy lassan el kéne indulni haza, mert késni fogok, akkor vagy az a válasza, hogy "ugyan, nem is akarsz Te hazamenni" vagy megsértődik, hogy hogy merészelem nézni az órát, ha Vele vagyok...

Nah mindegy.. Szóval vannak eltéréseik. Ha nem úgy teszek valamit, ahogyan ő akarja, durca van... Nekem ez nem tetszik, és említettem is már neki, hogy ne csinálja, mert akkor Én felmondom a szolgálatot. Én sokat változtam érte, de valahogy Ő nem igazán akaródzik felemelni a fenekét, és változni egy kicsit értem. Én pedig úgy vélem, ez nem fog így menni. Nem vagyok lázadó, ki a szülei ellen fordul, és miatta nem fogom azt mnondani, hogy a szüleim hülyék, és kit érdekel, hogy mit mondanak. Nem... Bármennyire is szeretem, nem mnodok nemet Nekik.

- - - - -

Jövő héten, a barátom nem lesz az országban. Vasárnap utazik el németországba, egy iskolai program keretén belül, és egy hétig lesz távol. A program szeirnt minden nap tnulnak majd németül több órát, és ellátogatnak majd mindenhova.. A legfontosabb, amire emlékszem, az a sörgyár lesz, bár a legújabb hírek szeirnt nem kapnak majd ingyen sört, ami az elején ugye be volt ígérve.

Hát... A barátom egyik haverja (Farm) megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni egy pőő (hörgős metál) koncertre elmenni vele meg egy másik haverjával. Régebben már kérdezett egy hasonlót, csak akkor a barátom azt mondta, nem örülne neki, ha elmennék. Én szívesen mentem volna, de valószínüleg a barátomban megszólalt a féltékenység, és az, hogy ő csak nézheti, amint Én jól érzem magamat. Bár Én mondtam neki, hogy nem kötelező eljönnie velem, de ekkor bevágta a durcát.. Pedig, eredetileg csak Engem kérdeztek meg, hogy akarok-e menni, és nem Minket. Szóval azt mondtam Neki, hogy akkor abbahagyhatja a durcizást, és végre felnőhetne, de valahogy nem igazán akart velem egyet érteni.

Nos, a mostani eset más. Farm és rajta kívül még nyolc srác, aki a barátom haverjai, úgy vélték, elmehetek nyugodt szívvel a koncertre, ők nem mnodják el a barátomnak, mert hát, amiről nem tud, azért nem aggódik. Végül is, Ő kint szórakozik Németországban, és jól érzi magát, akkor Én miért ne érezhetném jól Magamat?

- - - - -

Jelenleg az oldalam új layoutját készítem, és remélhetőleg kész is van most már. Beszúrom a fejlécet, remélem tetszik

A mai nap kikészítő volt... Szokásosan telt a reggel, a barátom jött értem kocsival és mentünk az iskolába. Eltelt az első óra (fizika), majd a tesiórán kezdődtek a problémák. A barátom osztályfőnöke a lányok testneveléstanára odajött hozzám, és kihívott váltani pár szót.

A hangnem, amit velem szemben egész beszéde alatt tartott, nagyon nem volt kedvemre.
" Legyetek szívesek abbahagyni ezt az iskolában, mert ha így folytatódik tovább, kénytelen leszek behívni a szüleiteket, vagy pedig eltiltani egymástól benneteket, mert ez így nem mehet tovább."

Én alapjáraton megértő személy vagyok, nade hogy eltiltsanak a barátomtól azért, mert az iskolában MEG MEREM ÖLELNI, nah az már túlzás! Ha a tanárnak baja van azzal, hogy én szeretek valakit, akkor hozza be ő is a féjét, és ölegesse, vagy pedig ne nézzen oda. Szabad ember vagyok elméletileg (még ha gyakorolatilag vannak is megkötések eme ügyben), így nem mondhatja azt, hogy ne öleljem meg. És ha megölelem a barátnőmet, akkor máris lezbi vagyok, vagy mi van?!

Az meg a másik fele, hogy azzal fenyegetőzik, hogy "behívom a szüleiteket". Na és?! Most mondja meg őszintén nekem valaki, melyik szülő értene egyet az eltiltással, ha a lányuk boldog és kívételesen minden rendben van vele két hónapja? (amióta van barátja)??

Rajtunk kívül több páros is van az iskolában, akik nyalják falják egymást az iskolában, rájuk bezzeg egy szót sem szólnak, maximum annyit, hogy "kérlek gyerekek, egy kicsit lassabban, nehogy megfulladjatok"...

Komolyan kérdem, mi rossz van abban, ha három depressziós év után egy lány boldog végre?