Viharos év volt, az kurvára fix. Voltak jó részei, de volt sok olyan, amit inkább elfelejtenék.
Mivel alapvetően (fene a fajtámat) optimista és életigenlő vagyok, ezért már most fakulnak a sz@r emlékek, nem is emelnék ki sokat belőlük.
A 2009-es év legnagyobb vesztese az én skálámon az EMBER.
Utálom, még ha csak mint elvont fogalmat, akkor is. Ennyiszer soha, egyik korábbi évben sem került utamba ennyi suttyó, idegesítő, büdős, bunkó, fél- vagy egészen bolond, félcédulás seggfej. Kibaszott nagy fekete pont nektek, lóf@sz a seggetekbe, toll a fületekbe. Remélem, 2010-ben elkerültök engem.
Ami jó volt 2009-ben:
- saját lakás és benne két nagy szerelmem
- újra lett neverLAND
- kiccsaládom köszöni, jól van (Isten tartsa meg jó szokásukat még vagy 70 évig legalább)
- a Világ leghosszabb ideig készülő ALS albumát majdnem sikerült megkeverni - de jövőre robbantunk vele.
Szóval, egy szó mint száz, nem bánom, hogy közelebb kerül az évtized vége. 2010 sok szempontból vízválasztó lesz: mindenről bővebben jövőre.
Gondolom, ezt a blogot már a kutya se olvassa, úgyhogy nyugodt szívvel küldhetek mindenkit az anyjába, kivéve azokat, akiket szeretek: nektek csak annyit:
BUÉK, gyikok!
