egy nappali kozepen ulok, na jo nem, a fal mellett...de mindig is szerettem a tulzasokat
korabban angolul irtam blogot, de miutan rajottem, hogy ugy kevesbbe vagyok kifejezo visszavaltottam a tounge langauage-re. ekezeteim persze nincsenek, mert ez nem az en gepem. az en gepem valahol otthon van, nagyjabol ugyan ott, ahol az elkepzeleseim...en viszont majdnem 300 kmrel alrebb suttetem a hasam...elkepzeltem magamnak egy vilagot, evekkel ezelott alkottam meg ezt kepet, a szuleim nem kis segitsegevel feltettem magam egy magas polcra, ahonnan lenezve mindent szepnek es igazsagosnak latok..hat eleg nagy a tavolsag az bistos... elkepzeltem, hogy szepen ott ulok, "nem csinalok semmit" es egyszer csak majd jon ertem az a bizonzos lovag, azon a bizonyos lovon... 190 magas lesz -tehat siman hordhatok mellette magas sarkut- es valoszinu, hogy kek szemu... elkezdodik az eleten at tarto lamur, ami soha nem gyengul, csak mellyul es erosodik...
varakozasaim reszben beigazolodtak a lovag\egy lovag ram is talalt. megertjuk egymast, nagyon jol el tudunk beszelgetni, lassan 4 honapja ismerem, es azt hiszem, hogy belem is szeretett..csakhogy ez a lovag 2cm-rel magasabb nalam, es fekete boru, magyarul szinte egyaltalan nem beszel. ha pedig vegig setalok vele az utcan neha rosszalo pillantasokat es megjegyzeseket kapunk. o kerdezi, hogy mit jelent, en meg mindig valami mast mondok.... nagyon kedvelem... erre a sztorira az olyan idealistak persze, mint amilyen en is vagyok, rogton ravagjak, hogy mit torodsz vele?! nem az a lenyeg, hogy neked tetszen?!!! - de pontosan ez szamit, es felteszek meg egy kerdest - elsosorban magamnak - vajon a lelki ideal meghozhatja-e a fizikai vonzalmat is????
tegnap megmondtam neki, hogy en meg mindig nem szeretem, azt mondta nem veti a szememre, toltsunk meg egyutt egy kis idot es meglatjuk, hogyan alakulnak a dolgok...o komoly kapcsolatot tervez, es kesobb akar felesegul is venne...
en pedig nem tuom eldonteni magamrol, hogy az agyam vagy a szivem korlatoltsaga miatt nem engedem-e kozelebb....
