Netiket-et még vágom.Ha így írjákElérkeztem megint egy olyan pontra, hogy úgy érzem le kell írnom az érzéseimet illetve pár dolgot magamról.Nem mintha az problémám lenne az önkifejezéssel, de az ember naplót is azért ír, hogy önmaga emlékezzen rá meg én valahogy úgy gondolom, hogy van benne valami olyasmi is, hogy ezt mégis látnia kell mindenkinek.rejtegetni meg azért rejtegetjük, hogy nagyobb értéke legyen ezeknek a történeteknek.
Szóval inkább ide írok, különben se tudom olyan jól eldugdosni a dolgokat
.Akik közelebről ismernek tudják miken mentem keresztül. A lényeg, hogy kicsit összeomlok a környékemen minden,mintha tökéletes össze lett volna hangolva a dolog. Család,iskola,szerelem. Az ember néha el se hinné milyen hamar semmivé tud válni mindaz amiért küzd vagy megküzdött érte és azt hiszi ez már az övé. Családról ne beszéljünk a sulimmal nem barátkoztam meg rendesen és úgy döntöttem, hogy befejezem és jövőre nekiugrok egy másiknak ahhol anélkül kapok diplomát, hogy szemüveges és gépük elött 24órát ülő kioktató stílusban beszélő kockát faragnának belpőlem.Bocsi akit esetleg érint és olvassa, de nem akar mindenki ilyen lenni.
Kapcsolatom meg olyan pillanatok alatt összeomlott ahogy el se tudnám képzelni.A történetet és az okokat nem mesélem el , mert ügye vannak benne érintettek és nem tálalom ki,így csak az érzéseimet próbálom leírni. Sokan mondják, hogy kerüld az ellenséged. De kik az ellenségek? Az ellenséged legfőbb jellemzője az az, hogy megkeresi a gyenge pontod és ott csap le rád.Nos, egy párkapcsolatban felkínálod magadat a társadnak, mert vakon megbízol benne. Tehát nemcsak, hogy tisztába van a leggyengébb pontoddal....a kezébe van. Innen elválik, hogy kiből mi lesz a kapcsolat során. De igazából nem is ez a lényeg. Az ember akkor érzi magát boldognak ha megbízhat valakiben bzonyossággal.Látja, hogy nem hiába bízik meg benne.Ebben is rejlik egy kis önzőség, mint mindenben, hogy tulajdonképpen megveregetm a vállam,hogy milyen jó párt választottam magamnak. A csalódásokat viszont a szereteted ereje hidalja át. Ha csalódsz benne a bizalmad csökken, viszont tudod, hogy szereted és bizalom nélkül adsz neki még esélyt. Meg kell bíznod benne, hogy megszeresd , utána viszont a bizalom fakulhat mégis, ha tovább szereted akkor bízol benne. Aki nem szeret már igazán az esélyt sem akar adni arra, hogy megbízhatóvá válj. Mert legyünk őszinték....ez a esély adás amolyan kicsi szerződés,ultimátum ha úgy tetszik. A másik ilyenkor megmutathaja, hogy félreismerte, igen valamit elrontott, de képes helyrehozni. A bizalmat könnyű eljátszani viszont nehezebb visszaszerezni mindennél. Viszont valaki úgy látja jónak, hogy inkább ne küzdjön és dolgozzon meg a bizalomért....még akkor sem ha közben tudja, hogy szereti a másikat. Azt beszéli be magának,hogy ez így jobb mindkettőnek. Nem hallgatja meg a másikat és szépen lassan bebeszéli magának a dologkat.EZ két szempontból is rossz. Az egyik az maga szempontjából jó, mert ugye ki vitatkozik magával, hamar megbékél és tényleg elhiszi, hogy ez a jó. A másik azért rossz, mert így a másik felet hagyja szenvedni.
Nah befejeztem ezt a fajta boncolgatás....bár ha érdekell valakit akkor elmélkedhetünk erről.
Maradva a másik fél megismerésénél
Ugyebár minkét félnek megvan az általánosított véleménye a másikról. Kezdjük a hölgyekkel...ugye arról elvileg nekem mint férfinak kevesebb infóm van mint az urakrólSzóval a nők szerint alapjába és csúnyán leáltalánosítva a következő típusok vannak:
-macsó,bájgúnár
-beképzelt,soviniszta
-gyp-s
-a tökéletes pár(ami ugye a fehér holló vagy mi
)" />A többi tulajdonképpen ezeknek a keveréke különböző módon...kinek mi a gyengéje.Ezért hagytam tág fogalmakat, mert az utolsó kettő az igen tág kör lehet
Szóval sztem a következő megállapítások, hogy a pasik mint felszínesek, bunkók, csak a sexre gondolnak(és tudjuk a többit) nem egészen helyénvalók, vagy ha igen akkor annak is megvan az oka
Szerintem az összes férfi amolyan kaméleon(ami a nőkről is elmondható). Egyszerüen a külső hatásoktól olyanná válunk amilyenné. Minden pasiba benne vannak a macsó, a hiú,a félénk, a sexörült, a béna és még sorolhatnám milyen jellemzők. A környezetétől és a félelmeitől alakulnak ki benne az elsődleges tulajdonságok. Például mivel mi férfiak nagyon komolyan vesszük a potencia dolgot és mindent ami ezek körül forog, bárki akinek van valami férfiasság beli problémája az élből bunkón viselkedik a nőkkel, mert attól fél , hogy valamelyik nő megalázza. Általános védekező viselkedés. Ez a másik oldalon is így működik szerintem. Bár ott összetettebb. Nálunk sem a méretekre korlátozódik le ez a félelem.Erről is még elég sokat lehetne írni de majd a hozzászólásokba fejtsétek ki véleményeteket és akkor azokat a témákat folytatom amik érdekellnek titeket
.Volt valaki aki azt mondta nekem, hogy az emberek gyerek korukig változnak(pontosan nem tudom hány éves korig) és utána már nem. Magam bőrén tapasztalva szerintem az a valaha kijelentett legnagyobb tévedés illetve még 21évesen is gyerek vagyok...legalábbis olyan fejlett aggyal...ami nem tudom, hogy mos jó-e vagy rossz. Az ember amíg él és társas lény sose csinál más csak változik. Kiskorában igazodik a szüleihez, rokonaihoz később kitágul a világ és igazodik a barátaihoz, haverjaihoz és szerelméhez. Az élet folyamatos kompumisszumokból áll. Ha együtt élek(vagy együtt tervezek élni) valakivel nem fogom neki azt mondani, hogy nem fogok elmenni futni veled, mert kiskoromba se szerettem futni. Tudom, hogy fontos a párom számára és megteszek mindent, hogy kedvébe járjak és ha az elején nem teljesen jó kedvel, de elkezdek futni én is és látom .hogy ez boldoggá teszi és itt is jön a kis önző rész...ez engem is boldoggá tesz...később azért fogja az ember csinálni, mert látja, hogy boldoggá teszi vele a másikat. Ugyanúgy jutalomfalatokat kapunk akár a kis kedvenceink akiket megtanítunk leülni,feküdni és kül. trükkökre. Csak nekünk a másik boldogsága a jutalom. Ha sarkítva nézzük önző dolog, de ki szidna meg ilyesfajta önzőségért. Ilyen alapon önzetlenség sem létezik.
Szóval az ember mindig változott és változik és változni is fog.
Az ember akkor érezheti teljesnek magát igazán, ha támaszkodhat valakire, akiben megbízhat, mint ahogy az elején is mondtam. Vakon rábízza magát és tudja akármi történik, tudja, hogy ott van a kedvese akire számíthat.
Ha ez elveszik akkor koppansz egy nagyot.....
Én most törtem össze magam emiatt....úgy, hogy egyálltalán nem is kellett volna.
Köszönöm, hogy elolvastátok...igen tudom, néha kicsit zavaros a gondolkodásom, de gépelésnél már csak az agyam a gyorsabb
Szóval kicsit kavargok néha.Bocsi...Meg a helyesírásért is...remélem nem olvassa el a magyar tanáromÜdv, és várom a véleményeket
Csab